Telefonon hívták Orbánt, Putyin ajánlatot tett: elengedik az oroszok a fogságba esett magyarokat
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök telefonbeszélgetésük során megvitatták a kényszerrel az ukrán hadseregbe sorozott, illetve orosz fogságba esett magyar állampolgárok helyzetét – írta meg a Gazeta.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy az orosz elnök és a magyar kormányfő telefonon egyeztetett az iráni háborús helyzetről és a globális energiapiacokra gyakorolt lehetséges hatásairól.
Az orosz lap információi szerint a telefonbeszélgetésben
Vlagyimir Putyin felajánlotta a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását.
A Mandiner szemléje szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország tiltakozik a kárpátaljai magyarok erőszakos mozgósítása ellen, és továbbra is uniós szankciókat sürget az ilyen gyakorlatért felelős ukrán vezetők ellen.
Lapunk is megírta, hogy az orosz–ukrán háborúban az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban használják a „buszifikácija” kifejezést, amely az ukrán hadsereg erőszakos kényszersorozási gyakorlatára utal.
A szó arra a módszerre utal, amikor a hadköteles férfiakat igazoltatások során elfogják, buszokba kényszerítik, majd a katonai toborzóközpontokba vagy közvetlenül a frontra szállítják.
A háttérben az áll, hogy Ukrajna egyre komolyabb emberhiánnyal küzd a fronton. Bár a nyugati országok jelentős pénzügyi, katonai és technikai támogatást nyújtanak Kijevnek, a legfontosabb erőforrást – a katonákat – nem tudják biztosítani.
A nyugati önkéntesek száma korlátozott: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban több mint húszezer külföldi harcosról beszélt, ám később kiderült, hogy a tényleges szám inkább néhány ezer lehet.
A brüsszeli számítások szerint az ukrán hadsereg mintegy 800 ezer katonából állhat,
ami nagyjából ötven hadosztálynak felel meg. Ebben az esetben a nyugati önkéntesek legfeljebb egy-másfél hadosztálynyi erőt képviselnek, ami önmagában nem képes érdemben befolyásolni a harcok menetét.
Ukrajna demográfiai helyzete is nehezíti a hadsereg feltöltését. Az ország területének mintegy egyötödét elvesztette a háború során, ami becslések szerint 10-12 millió ember kiesését jelenti a lehetséges utánpótlásból.
A háború kezdetén – a Krím nélkül számolva – körülbelül 40 millió lakosú ország népessége mára 28-30 millióra csökkenhetett.
Az ENSZ 2025-ös becslése ugyan 39 millió főről szól, ám ez a szám nem veszi figyelembe a külföldre menekült vagy kivándorolt ukránokat. Emellett a lakosság jelentős része idős, ami tovább szűkíti a mozgósítható korosztályt.
