Ursula von der Leyen maga kapta meg a zűrzavart, amit Magyarországra szántak: válságba fut az EU a magyar választásra
A történelem nemcsak azokkal incselkedik, akik magukra húzzák, de azokkal gyakran. Mintha válaszként érkezett volna Brüsszel számára a Magyarország elleni olajblokádra az iráni háború és a Hormuzi-szoros bezárása, ami az amúgy is magas európai energiaárak felszökéséhez vezetett. Ez most azzal fenyeget, hogy a küszködő európai uniós gazdaság a magyar választások idejére visszazuhan a válságba.
Aki legyint az olajárak felszökésére és a gázárak elszabadulására, azzal, hogy „láttunk már ilyet nemegyszer az elmúlt években”, jobb, ha beleolvasgat a friss elemzésekbe.
Az EU válságba zuhanhat: ez az iráni háborúnak legjobban kitett nagy gazdaság
Ahogy az orosz–ukrán háború tartósan magas európai energiaárakhoz vezetett, a most kirobbant újabb háború is azzal fenyeget, hogy tartósan még rápakol a saját energiacsatornáit lezáró, majd most elvesztő EU alkati és pszichés gazdasági problémáira.
Az elkövetkező négy hét döntheti el, hogy Európa gazdasága újabb válsággal néz-e szembe, vagy csupán egy kisebb megtorpanással a kilábalás során – összegez elemzésében a Bloomberg, hozzátéve: Donald Trump szerint ennyi ideig tartanak majd az Irán elleni csapások – amelyek már megölték Ali Hamenei ajatollahot, ellentámadások hullámát indították el a Közel-Keleten, és az energiaárak megugrásához vezettek.
Olaj- és gázfüggőség miatt az Európai Unió az ING közgazdásza, Carsten Brzeski szerint a „leginkább kitett nagy gazdaság” az Iránból kiinduló sokkhatásoknak.
„Ha a konfliktus rövid életű, és az energiaárak csak átmenetileg emelkednek, a károk korlátozottak maradnak” – fogalmaz Antonio Barroso és Simona Delle Chiaie, a Bloomberg Economics elemzői. Hozzáteszik:
Egy elhúzódó háború azonban, amely tartósan magasan tartja az olaj- és gázárakat, arra kényszerítheti a kormányokat, hogy többet költsenek a választók védelmére az emelkedő árakkal szemben – és nyomás alá helyezheti a hivatalban lévő vezetőket.
Magyarországot fojtogatták volna Zelenszkij oldalán, az ő nyakukra került a kötél
A világ egyik energiaszállítási ütőerének elzáródása Ázsiában is problémákat okoz, de az árakat tekintve egyetlen világpiac van, az orosz energiáról lecsavarodott EU-nak azonban közvetlenül is óriási problémát okoz olajban és földgázban is az iráni konfliktus.
Az irónia többrétegű és nem sorszerű emberi választások eredménye. Európa olajkitettségét nem érdemes ragozni, a gáz története azonban tanulságos, még akár mosolyt is fakaszthat ott, ahol nem okoz fájdalmat, mint Európában.
- A brüsszeliták még az előző, velük jobban rokonszenvező amerikai elnök, a demokrata Joe Biden idején tettek ígéretet az orosz energiától való elfordulásra.
- Elnézték, hogy az ukránok felrobbantották a fő gázszállítási ütőeret, az Északi Áramlatot, és az olcsó orosz gáz helyett ráfordultak az amerikaira.
- Majd összevesztek az új amerikai elnökkel, és ráfordultak a Közel-Keletre.
- Most ez a második biztonsági megoldás is befuccsolt, a katari gáz nem jön, égbe száll a gáz ára Európában, és már Brüsszel korábbi ősellensége, a szén felhasználása is jobban megéri a gázénál.
Mielőtt megérkezett volna az iráni „istencsapása”, Brüsszel és Volodimir Zelenszkij kormánybuktatásra készülő magyar revolverhordozói jótékony elnézése mellett az ukránok keleten, a horvátok délen elzárták az orosz gáz csatornáit Magyarország és Szlovákia számára. A magyar kormányfő, Orbán Viktor ígéretet tett, hogy „letörjük az olajblokádot”, amellyel Magyarországon idéznének elő energiazűrzavart a választás előtt.
Az energiakáosz Magyarország helyett Európa egészébe érkezett meg. Kárörvendő mosoly nem indokolt, minden uniós ország címzett. Magyarország és Szlovákia ezeket a hatásokat csökkenthette volna, sőt maga Európa is az orosz energia felhasználásával – a Barátság kőolajvezeték ukrán lezárása és a brüsszeli hallgatás és elodázás ezért dupla árulás EU-tagokkal és magával az Európai Unióval szemben.
Az iráni konfliktus máris letarolta az európai piacokat
Amit máris látunk, napokkal az amerikai támadás után:
- Az európai TTF földgáz ára az energiaválság szintjére szökött fel, szerdán az áprilisi határidőre 70 százalékkal állt magasabban, mint a pénteki záráskor, az amerikai támadás küszöbén. Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg – már itt rendkívül kényelmetlen helyen áll a versenyképtelenségbe egyre mélyebben süllyedő félkontinens számára.
- Zuhantak az európai részvények és kötvények, megütötték a forintot is. Eközben az euró erősödött – ez azonban a jelenlegi körülmények közt szintén rossz jel.
- Rossz jel, mert azt jelzi: a várakozások szerint a friss energiakrízis megint visszaveti a kilábalóban lévő európai gazdaságot és újra feltornázza az inflációt. Az utóbbi miatt az Európai Központi Bank nem kamatait vágja, segítendő a gazdaságot, hanem már az a várakozás, hogy emeli őket. Mindez megakaszthatja azt is, aminek pedig már örültünk: az MNB kamatainak csökkentését.
- Az euróövezet friss februári inflációs adatai már jelzik is a bajt. Az éves infláció, ha 1,9 százalékra emelkedett is a januári 1,7-röl, még a 2 százalékos EKB-cél alatt van, csakhogy a változékony energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció 2,2-ről 2,4 százalékra ugrott. Az energiaárak felszökése mindent megdrágít majd, ha így marad, láttuk ezt már az ukrajnai háború kirobbanása után.
Mi fenyegeti a következő hetekben az európai gazdaságot? – a biztató szavak
Sorsdöntő hetek következnek.
Az iráni eszkaláció azonban az amerikai vámok körüli bizonytalanság újbóli felerősödését követi, miután a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Trump eredeti vámintézkedéseit – emlékeztet a Bloomberg-elemzés.
Pánikot egyelőre nem látnak, legalábbis Holger Schmieding, a Berenberg vezető közgazdásza továbbra is arra alapozza előrejelzését, hogy a Brent olaj ára hordónként 65-70 dollár körül alakul. Hétfőn , az árfolyam áttörte a 80 dolláros szintet, amit szerinte valószínűleg csak „rövid távú kiugrás”.
„Arra számítok, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az energiaárak tartós megugrását, ami odahaza árthatna neki – mondta Schmieding. – Az amerikai szavazók már az iráni csapások előtt is őt hibáztatták a magas fogyasztói árakért.”
Iránnak szintén erős ösztönzői vannak arra, hogy elkerülje a túlzott feszültséget a Hormuzi-szorosban – amely a világ tengeri olaj- és gázszállításának mintegy ötödét bonyolítja.
Kína – amely Oroszország mellett az egyetlen nagyhatalom, amely támogatja Iránt – nagymértékben függ ettől az útvonaltól olajimportja szempontjából, és nyomást fog gyakorolni Teheránra, hogy ne veszélyeztesse azt
– mondta Edoardo Campanella, a UniCredit közgazdásza. A BlackRock befektetési társaság úgy látja: „A piacok és az ügyfelek, akikkel beszélünk, ezt inkább volatilitási sokknak tekintik, nem pedig kínálati sokknak, és ez fontos különbség – mondta Karim Chedid, az EMEA-régió befektetési stratégiájának vezetője a Bloomberg Televisionnek. – Összességében ez nem egy földrengésszerű inflációs sokk.”
Mi fenyegeti a következő hetekben az európai gazdaságot? – a kevésbé biztató szavak
A fenti gondolatok tükrözték az optimizmust, csakhogy mindezek ellenére
- Tény, hogy Donald Trump ennek ellenére megtámadta Iránt,
- az is, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost,
- az is, hogy elszökött az olaj és a gáz ára,
- meg az is, hogy Kína jól felkészült tartalékai feltöltésével, és ott van neki az orosz olaj
- Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig, akinek exportjövedelmeit az európaiak megszorítani terveztek, térdét csapkodja a fejlemények láttán, beleértve a Barátság kőolajvezeték lezárását, ami neki bolhacsípást se jelent, az európaiaknak azonban valóban fáj,
- földrengésszerű inflációs sokkot pedig megtapasztaltak már az európaiak az elmúlt években, és a hátuk közepére se kívánnák még a negyedét is.
- Elképzelni is nehéz, milyen hatásokkal járna az EU-ban egy ahhoz hasonló menekülthullám, mint amilyet a szíriaiháborúindított el.
Mit mondanak a kevésbé optimista elemzők?
A Bloomberg Economics szakértői szerint „az amerikai-izraeli csapás Irán ellen és Teherán megtorlása máris 80 dollár közelébe emelte az olaj árát a korábbi, eszkaláció előtti 65 dolláros átlagról. Az ár 100 dollár fölé is emelkedhet, ha a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás leáll. Az európai gázárak szintén emelkedtek, és további felfelé mutató kockázatokkal kell számolni, ha a konfliktus súlyosbodik. Ezeknek a forgatókönyveknek a házon belüli gazdasági modellünkben való lefuttatása azt mutatja, hogy a fogyasztói árindex emelkedne, míg a GDP csökkenne a fejlett gazdaságokban, ami ellentmondásos impulzusokat jelentene a jegybankok számára.”
Az időzítés különösen kedvezőtlen Európa számára, ahol a készletek már eleve szokatlanul alacsonyak, így a régiónak idén nyáron jelentős mennyiségű LNG-t kell importálnia, hogy a következő tél előtt feltöltse tárolóit.
A Morgan Stanley becslése szerint egy tartós, hordónként 10 dolláros olajár-emelkedés 0,4 százalékponttal növelné az euróövezeti inflációt, miközben a gazdasági növekedés 0,15 százalékponttal lenne alacsonyabb.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
