Lehet, hogy ennyi volt? Az iráni háború keresztbe tehet Varga Mihályék tervének – már a 400-as eurót és a benzinárstopot emlegetik

„Ha folytatódik az energiaárak elszállása, és újabb energiaársokkal nézünk szembe, lehet, hogy az azzal a lendülettel ki is húzta a szőnyeget a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési lehetőségei alól” – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szombat óta forrong a Közel-Kelet, miután az Amerikai Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. A támadásokban meghalt a perzsa államot 1989 óta vezető Ali Hamenei ajatollah, illetve a Forradalmi Gárda több magas rangú vezetője. Válaszul Irán megtorló akciókat hajtott végre, és drónokkal támadta Izraelt, valamint környező olajtermelő országokat, Dubajt, Kuvaitot és Bahreint. Egyre inkább úgy fest tehát, hogy évtizedek óta nem látott olajválság fenyeget.

Lehet, hogy ennyi volt? Az iráni háború keresztbe tehet Varga Mihályék tervének – már a 400-as eurót és a benzinárstopot emlegetik

Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amit korábban elképzelni lehetett: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A szűk, alig 40 kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése nem okoz nagy hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább. Virovácz Péter szerint várhatóan többhetes konfliktus elé nézünk, emiatt 80–90 dollár közé ragadhat be a Brent ára. Ennek jele volt, hogy a tőzsdenyitás után hétfő reggel:

• az európai piacon mérvadó olaj ára 80 dollár fölé kúszott, ami 6 százalékos erősödést takart, 
• a holland tőzsdén jegyzett TTF gáz ára pedig kora délután 47 euróig kapaszkodott, miután Katar leállította az LNG-gyártást.

Az elemző szerint mivel kerülő úton kell Európába szállítani, az energiaárak tovább emelkedhetnek, és az ellátási láncokban zavarok keletkezhetnek. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságra nézve egyértelműen az energiaársokk jelenti a legnagyobb veszélyt. 

– mondta az elemző, hozzátéve, nem Irán kiesése a legnagyobb gond, hanem hogy a Hormuzi-szoroson nem lehet közlekedni, a legtöbb hajó vesztegel vagy el sem indult, a biztosítótársaságok nem hajlandóak biztosítani az arra járó hajókat. Gyakorlatilag ellátásilánc-problémákkal fogunk szembesülni, ez érinti az olajat, az LNG-t, bármit, ami a szoroson átment volna. A piac arra számít, hogy heteken keresztül eltart ez az állapot, ami jókora kiesést okozhat a világpiacon. 

Ez a teljes mennyiség egyötöde, ami közvetlenül érinti Európát.

Lehet, hogy annyi az MNB márciusi kamatvágásának?

Az ING Bank vezető elemzője szerint a négy évvel ezelőtt kitört orosz–ukrán háború alatt megtanulhattuk, hogy a jegybankok nem hagyhatják figyelmen kívül az energiaárak elszállását. Pedig a piac az egész régióban kamatvágásra számított, ahogy Magyarországon is. Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot 6,25 százalékra a monetáris tanács, Varga Mihály hangsúlyozta ugyan, hogy szó sincs kamatcsökkentési ciklus elindításáról, a piac ennek ellenére már árazta a következőt, márciusra. Idén összességében 100 bázispontos kamatcsökkentési várakozás volt, persze még a szombati események előtt.

Virovácz szerint nagy kérdés, hogy tudja-e folytatni a jegybank, ami attól függ, hogy milyen üzemanyagárakat látunk majd, és hogyan alakulnak a vállalati árvárakozások. Ha ugyanis elindulnak felfelé, az egyelőre biztosan elodázza a kamatvágásokat.

– véli az elemző, aki elképzelhetetlennek tartja a választás előtt, hogy kontrollálatlan áremelkedést lássunk. Emlékeztetett rá, hogy erre utalt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón, amikor nem zárta ki ennek lehetőségét a Barátság kőolajvezeték elzárása kapcsán. Ehhez azonban a mostaninál nagyobb üzemanyagár-emelkedés kellene. Bár a Mol igazgatója, aki a hét végén az Indexnek nyilatkozott, nem kívánt számháborúba bocsátkozni, hogy mekkora üzemanyagár-emelkedés várható, de a legszélsőségesebb esetben akár 70-80 forint drágulás sem kizárt. Ez a mostani benzin és gázolaj esetében 640-660 forint körüli átlagárakat jelentene.

Együtt gyengül a forint a régiós devizákkal

Annak ellenére, hogy kora reggel még úgy tűnt, hogy a forint viszonylag olcsón megússza, a tőzsdenyitást követően masszívan gyengült az árfolyam, hétfő délelőtt 379,2 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon. De a régiós devizák is lefelé fordultak. A forint kapcsán az elemző szerint a nagy kérdés, hogy a befektetők mennyire ijednek meg. A forint mellett az elmúlt időszakban óriási pozíciók épültek fel amellett is, hogy komoly kamatvágások lesznek. „Ez most komoly kockázatot kapott, nem tudom, hogyan fog reagálni a piac, de nyilán nem elképzelhetetlen az erőteljesebb piaci reakció” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a befektetők könnyen elbizonytalanodhatnak, és ennek következtében gyengülhet a forint árfolyama.

– fogalmazott az elemző. Arra a kérdésre, hogy forint elmehet-e a 400-as szintig, azt felelte, hogy ha megáll az energiaársokk, és az intenzív rakétázás is leáll a következő napokban, akkor a piac megnyugszik, és megállhat a gyengülés. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy mi lesz az iráni belpolitikával. „Simán lehet, hogy tovább eszkalálódik a helyzet, elég egy baki – például valaki olyan célpontot támad, amelyet nem kellene, vagy valaki véletlenül rátenyerel a nukleáris gombra –, és akkor három másodperc alatt lesz 150 dollár az olaj ára, és az egekben a dollár” – fejtegette Virovácz Péter. Ilyen helyzetben szerinte nem lehet azt mondani, hogy nem látunk 400 fölötti euróárfolyamot, előfordulhat, hogy megint elszáll a forint.

A GDP-növekedés is lassulhat

Szintén kérdéses, hogy mit okozhat egy energiaársokk a GDP-növekedésünkben, amely még mindig gyenge lábakon áll. Az ING elemzője szerint az energiaársokk mindig visszafogja a gazdasági növekedést, lehet hatásuk a mostani eseményeknek, főleg, ha az ellátási láncok sérülnek. „Igen, benne van a pakliban” – mondta arra, hogy visszavetheti-e a GDP-bővülésünket egy energiaársokk. A kormány 3 százalék fölötti gazdasági növekedést vár, míg a jegybank a tavaly decemberi inflációs jelentésében 2,4 százalékot jósolt.