Itt a bizonyíték: Európa a világ összes fegyverét megveszi, Amerika mindent elad neki – ez már nem az orosz-ukrán háborúról szól
A független Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatóintézet évente publikál jelentéseket a fegyverkereskedelemről, a hadiiparról, a nukleáris fegyverekről és a katonai kiadásokról. A legfrissebb adatok szerint a globális fegyverszállítások volumene 2021 és 2025 között 9,2 százalékkal nőtt a 2016–2020-as periódushoz képest.
A kutatók a rövid távú ingadozások kiszűrése érdekében ötéves időszakokat hasonlítanak össze, és a szállítások volumenét mérik, nem azok pénzügyi értékét. Európa fegyverimportja ebben az időszakban mintegy 210 százalékkal emelkedett, a régió részesedése a globális importból 12 százalékról 33 százalékra nőtt. A jelentés szerint a növekedés fő hajtóereje az orosz–ukrán háború, valamint az európai országok saját katonai képességeinek megerősítése volt. Az európai országok a SIPRI adatai szerint elsősorban amerikai fegyvereket vásárolnak.
Az Egyesült Államok ellátja az Európai Uniót fegyverekkel
A 2021–2025 közötti időszakban az Egyesült Államok fegyverexportjának legnagyobb része (38 százaléka) Európába irányult, megelőzve a Közel-Keletet. A SIPRI szerint különösen a harci repülőgépek és a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek iránt volt erős a kereslet. Az Egyesült Államok a vizsgált időszakban a globális fegyverexport 42 százalékát adta, és 99 országba szállított haditechnikát. A második legnagyobb exportőr Franciaország volt mintegy 9-10 százalékos részesedéssel, míg Oroszország a harmadik helyre szorult, exportja 64 százalékkal
visszaesett az Ukrajnában 2022-ben indított hadművelet után.
A világ legnagyobb egyedi fegyverimportőre Ukrajna lett, oda irányult 2021–2025 között a globális szállítások mintegy 9,7 százaléka.
Az országot a legnagyobb importőrök rangsorában India, Szaúd-Arábia, Katar és Pakisztán követte. A jelentés szerint Németország eközben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő, megelőzve Kínát. A német export közel egynegyede Ukrajnába irányult, további 17 százaléka pedig más európai országokba. A SIPRI szerint a közel-keleti feszültségek és háborúk a jövőben tovább növelhetik a fegyverkeresletet. Ugyanakkor az amerikai fegyverkészletek esetleges szűkössége – például légvédelmi rakétákból – oda vezethet, hogy Washington saját haderejét részesíti előnyben, ami korlátozhatja a szövetségeseknek szánt szállításokat.
