Az orosz-ukrán háborúnál is nagyobb sokkot okozhat az iráni háború az energiapiacon

Az olajpiac kezdi felismerni, hogy nem lesz gyors megoldás a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tételére, így hétfő reggel kilőttek az olajárak, a hajnali órákban a drágulás mértéke a 30 százalékot is közelítette. Az olajárak az orosz–ukrán háborút követő csúcsok óta nem látott szintre kúsztak, még ha magyar idő szerint reggel 8 órára a drágulás üteme némileg enyhült is, és már „csak” 15 százalék körül mozgott.

Átlépte a 100 dolláros szintet az olajár

A Brent olajfajta hordónkénti ára átlépte a 100 dolláros lélektani határt, ami nem meglepő, hiszen az utóbbi napokban számos Öböl menti ország jelentette be, hogy korlátozza a kitermelését. A Hormuzi-szoros blokádja miatt ugyanis lassan csordultig telnek a tárolók olajjal, amit nem lehet elszállítani. Azonban 

Bár Szaúd-Arábia megpróbálkozik a szállítmányok átirányításával a Vörös-tenger felé, ez a legtöbb szakértő szerint csak részmegoldást jelenthet.

A közelgő globális energiaválság árnyékában a G7-országok pénzügyminiszterei hétfőn a vészhelyzeti tartalékok közös piacra dobásáról egyeztetnek, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinálhat. A Financial Times jelentése szerint eddig három ország, köztük az Egyesült Államok támogatta a javaslatot. A lap információi azután érkeztek, hogy az olajárak közel 30 százalékot emelkedtek, és feltehetően szerepet játszottak az árak későbbi mérséklődésében is.

Irán időközben megválasztotta az ország új vezetőjét Modzstaba Hamenei személyében, ami nem kedvez a háború gyors lezárásának, különösen azután nem, hogy a hét végén az eszkaláció tovább folytatódott, Izrael például iráni olajlétesítményekre is mért csapást.

Globális inflációs sokkot hozhat az iráni háború

A 100 dollár feletti olajár széles körű tovagyűrűző hatással járhat, és világszerte megemelheti az inflációt is. Ez magasabb kamatszinteket és alacsonyabb növekedést is előidézhet, ráadásul a Hormuzi-szoros blokádja nemcsak az energiapiacokat boríthatja fel, hanem a műtrágya kínálatát is szűkítheti. Az északi félteke mezőgazdasága szempontjából a legrosszabb pillanatban történik ez, és 

A 100 dollár feletti olajár megemeli a közúti, tengeri és légi szállítási díjakat, ami szintén hozzájárul az árak emelkedéséhez, s mivel az olaj fontos ipari alapanyag, a műanyag csomagolások elkészítése is többe fog kerülni. Ezenkívül az olaj és az energia az ellátási lánc számos állomásában játszik fontos szerepet.

Míg az orosz–ukrán háború kitörése után az orosz olaj utat talált a világpiacra, addig az iráni háború miatt már most több ország csökkentette olajtermelését napi több millió hordó mértékben. A Hormuzi-szoroson ráadásul nagyságrendileg az orosz termelés kétszerese halad át naponta, így amennyiben a blokád tartósan fennmarad, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A múlt héten a katari energiaminiszter a 150 dolláros olajárat sem tartotta elképzelhetetlennek egy elhúzódó háború esetén. Közben az ország kénytelen volt leállítani a világ legnagyobb LNG-exportterminálját, a Rasz Laffant, ezzel évi közel 80 millió tonna esett ki a kínálatból. 

A terminál újraindítása szintén időigényes még akkor is, ha elhallgatnának a fegyverek, és ismét hajózhatóvá válna a Hormuzi-szoros. Hétfő reggel a TTF holland gáztőzsdén is  több mint 15 százalékot emelkedtek az árak, átlépve a 60 eurós megawattóránkénti szintet.