Hivatalos: megvan, melyik uniós országban a legmagasabb a fizetés, ennyit lehet keresni óránként – a magyar növekedést csak a román előzi meg
Tavaly az óránkénti munkaerőköltségek a teljes gazdaság szintjén euróban kifejezve 4,1 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban és 3,8 százalékkal az euróövezetben 2024-hez képest, Magyarországon 8,9 százalék volt az emelkedés – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
A jelentés szerint az óránkénti munkaerőköltségek minden uniós tagországban emelkedtek, kivéve Máltát, ahol 0,5 százalékos csökkenést mértek.
A legnagyobb növekedést az euróövezetben Bulgáriában (13,1 százalék), Horvátországban (11,6 százalék), Szlovéniában (9,3 százalék) és Litvániában (9,2 százalék) regisztrálták, míg a legalacsonyabbat Franciaországban (2 százalék) és Olaszországban (3,2 százalék), majd Spanyolországban, Cipruson és Luxemburgban (mindkettő 3,5 százalék).
Az euróövezeten kívüli EU-tagállamok esetében a nemzeti valutában kifejezett óránkénti munkaerőköltségek szintén minden országban emelkedtek.
A legnagyobb növekedést Romániában (10,6 százalék), Magyarországon (8,9 százalék) és Lengyelországban (8,8 százalék) regisztrálták.
A legkisebb emelkedést Dániában (3 százalék) jegyezték fel.
Az Eurostat adatai szerint Luxemburgban a legnagyobb a fizetést és járulékokat tartalmazó munkaerőköltség
Tavaly 12 és 57 euró között mozgott az óránkénti munkaerőköltség az uniós tagállamokban. Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euróra, az euróövezetben pedig 38,2 euróra emelkedett, szemben a 2024-es 33,5, illetve 36,8 euróval.
A legalacsonyabb óránkénti munkaerőköltséget Bulgáriában (12 euró), Romániában (13,6 euró) és Magyarországon (15,2 euró) jegyezték fel,
a legmagasabbat pedig Luxemburgban (56,8 euró), Dániában (51,7 euró) és Hollandiában (47,9 euró).
A munkaerőköltség két fő összetevője a bérek és fizetések, valamint az olyan, nem bér jellegű költségek, mint például a társadalombiztosítási járulékok. A nem bér jellegű költségek aránya az óránkénti munkaerőköltségben 24,8 százalék volt az EU-ban és 25,6 százalék az euróövezetben. A nem bér jellegű költségek legalacsonyabb uniós arányát Romániában (4,8 százalék), Litvániában (5,5 százalék) és Máltán (5,8 százalék) mérték, a legmagasabbat Franciaországban (32,3 százalék), Svédországban (31,7 százalék) és Szlovákiában (28,6 százalék) – derült ki az Eurostat jelentéséből.
Több marad a magyarok zsebében: kilőttek a keresetek
A KSH legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy éves alapon a nettó reálkeresetek mellett a bruttó bérek is növekedtek. A számokat nem kizárólag az egyszeri juttatások emelték meg, a statisztikát ezektől a hatásoktól megtisztítva is jó eredmények születtek.
Bár az eredmények biztatóak, szakértők szerint az iráni konfliktus okozta energiaválság még okozhat kellemetlen meglepetéseket.
2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak bruttó átlagkeresete 840 600, nettó átlagkeresete 585 700 forint volt.
- A bruttó átlagkereset 26,3,
- a nettó átlagkereset 28,0,
- a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Az átlagkeresetek kiugró emelkedéséhez hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (fegyverpénz) is, ami a bruttó átlagkereset növekedésből 18 százalékpontot magyaráz.
A nettó átlagkereset meredek emelkedését többek között a családi adókedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülése magyarázza. A bruttó kereset mediánértéke 598 700, a nettó kereset mediánértéke 420 200 forintot ért el és 11,0, illetve 12,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva.
