Több marad a magyarok zsebében: kilőttek a keresetek
A KSH legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy éves alapon a nettó reálkeresetek mellett a bruttó bérek is növekedtek. A számokat nem kizárólag az egyszeri juttatások emelték meg, a statisztikát ezektől a hatásoktól megtisztítva is jó eredmények születtek.
Bár az eredmények biztatóak, szakértők szerint az iráni konfliktus okozta energiaválság még okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Növekvő keresetek, lassuló infláció
2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak bruttó átlagkeresete 840 600, nettó átlagkeresete 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Az átlagkeresetek kiugró emelkedéséhez hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (fegyverpénz) is, ami a bruttó átlagkereset növekedésből 18 százalékpontot magyaráz.
A nettó átlagkereset meredek emelkedését többek között a családi adókedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülése magyarázza. A bruttó kereset mediánértéke 598 700, a nettó kereset mediánértéke 420 200 forintot ért el és 11,0, illetve 12,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A reálkereset 25,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 2,1 százalékos növekedése mellett az előző év azonos időszakához mérten.
Nagyot nyertek a közigazgatásban dolgozók
Az adatokat elemezve egyértelműen kijelenthető, hogy a közigazgatásban dolgozók keresete nőtt a leggyorsabb ütemben. Ennek magyarázata részben a honvédelmi és a rendvédelmi állománynak nyújtott szolgálati juttatás, ám ettől a hatástól megtisztítva a reálkereset növekedés így is 8,1 százalék volt.
A számok mögötti folyamatok
A magyar kormány az elmúlt 4 évben a háború ellenére is fönntartotta korábban vállalt céljait és 2026 januárjától a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal emelte − mutatott rá Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és kiemelte, hogy erre Európában senki más nem volt képes.
Czomba arról is említést tett, hogy a minimálbér megemelése mellett a kormány januártól elindította a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentességét, valamint megduplázta a családi adókedvezményt is, ezzel végrehajtva Európa legnagyobb adócsökkentését.
Az intézkedések következtében a minimálbér a 2010-es adatokhoz viszonyítva négy és félszeresére, az átlagbér pedig több mint négyszeresére emelkedett.
Megszólaltak a szakértők is
A januári béremelkedés megfelelt az elemzői várakozásoknak, a közszférában dolgozók fizetése a fegyverpénz hatásától függetlenül is szépen növekedett − írta elemzésében Molnár Dániel az MGFÜ vezető munkatársa és hozzátette, hogy az oktatás területét 11,1, a szociális ellátást pedig 14,1 százalékos bérnövekedés jellemezte. Egyedül az egészségügyben nem történt nagyobb bérfejlesztés, mivel ezen a területen a korábbi ütem hatása már a tavalyi év során kifutott.
A szakértő elemzésében arról is írt, hogy a versenyszférában 7,8 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset értéke, mely folyamat mögött döntően a minimálbér és a garantált bérminimum alakulása húzódik meg. Molnár szerint fontos felhívni a figyelmet arra, hogy sok vállalat esetében a rendszeres év eleji béremelések nem feltétlenül januárra esnek, sokszor csak március-áprilisra alakulnak ki a bérfolyamatok, így az éves bérdinamika kapcsán is a következő hónapok lesznek az irányadók.
A bérek növekedése mellett a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen növekedett, ami további bizakodásra adhat okot. Erre a magyarázat az egyszeri juttatások, az adóváltozások és a vásárlóerő együttes növekedésének kombinációja volt − ismertette a folyamatokat Virovácz Péter az ING bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy vállalati oldalon egyértelműen erősödő bérnyomást jeleznek a statisztikák.
Éves bázison a foglalkoztatottak számát vizsgálva, a nemzetgazdaság egészében, bővülést figyelhetünk meg, ami ellentmond az önbevallásos módszeren alapuló statisztikák alakulásának. Virovácz szerint magyarázatot erre a minimálbér emelése okozta fehéredési hatás adhat. Különösképpen azért, mert elsősorban az alacsony keresetű ágazatokban nőtt meg a bejelentett alkalmazottak száma.
Az iráni konfliktus hatásai
A közel-keleti konfliktus rontja a piaci hangulatot Európában. Szerintünk a gazdasági és inflációs kilátások attól függenek, hogy az energiaárak meddig maradnak magasan, és hatásuk átterjed-e a gazdaság más területeire
− nyilatkozta Monica Defend, az Amundi alapkezelő vezetője.
Az iráni háború negatív hatásainak potenciális következményeire Regős Gábor, a Gránit Bank közgazdásza is felhívta a figyelmet. A szakértő szerint a közel-keleti háború óvatosságra intheti a cégeket, így lehetséges, hogy a keresetemelkedés a tavalyinál némileg kisebb lesz, persze az is lehet, hogy a magasabb infláció nyomán lesz olyan cég, aki jobban emel, ám az energiaárakhoz kapcsolódó bizonytalanságokat nem lehet elégszer hangsúlyozni.
