Van olyan tétel, amelynek a díja a kőolaj és a földgáz áránál is meredekebben emelkedik
Meg nem erősített hírek szerint a hét végén iráni erők már elsüllyesztettek egy áthaladó hajót, noha az sem egyértelmű, hogy a Hormuzi-szoros blokádját az iráni haditengerészet vagy az azzal párhuzamosan létező hatalmi-katonai erő, az iráni Forradalmi Gárda hajtja végre úgy, hogy Teherán hivatalosan nem jelentett be zárást a világ legfontosabb energiakereskedelmi útvonalára – írja összeállításában az Origo.
Bárhogyan is álljon most a helyzet a Hormuzi-szorosban, a nagy kereskedőházak hajói megálltak a Hormuzi-szoroson kívüli kikötőknél, és további fejleményekre várnak. S persze az is kérdés lehet, a szállítmányozók meddig nyújtózkodhatnak pénzügyi szempontból akkor, amikor a háborús helyzet miatt a hajók kockázati felárai egyes társaságoknál még az energiaárak emelkedésénél is meredekebben nőnek.
Veszteg maradnak a hajók, de a biztosítási költségeik nőnek
A lap azt írja, hogy több vezető kereskedőház egymástól függetlenül nyilatkozta azt a Lloyd’s List nagy múltú, globális tengeri információgyűjtéssel foglalkozó iparági szervezetnek, hogy az iráni figyelmeztetéseket komolyan veszik, és átmenetileg felfüggesztik szállításaikat. A Reuters egy vezető beosztású, nagy kereskedőházat képviselő személyt idézett, aki kijelentette, hogy hajóik „néhány napig a helyükön maradnak”.
A Lloyd’s List azonosító rendszere szerint szombaton még több hajó is megfordult az Ománi-öbölben, míg mások tovább haladtak a Hormuzi-szoroson keresztül annak ellenére, hogy Irán akkor már kiadta figyelmeztetéseit a hajózási társaságoknak. Nem volt ugyanakkor világos, hogy áthaladt-e bármelyik tartályhajó a Hormuzi-szoroson kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel.
Ami viszont világos, az az, hogy a biztosítók sorra küldik a felmondási értesítéseket az Öböl menti konfliktus miatt a hajóvállatoknak. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott helyzetben nem vállalják a fedezetet a korábban megkötött kondíciók szerint, helyette az árkockázatokat óráról órára árazzák újra, ami a biztosítási díjak meredek emelkedését vetíti előre.
Ez pedig a szállítmányozó cégek költségeit növeli, ami nyilvánvalóan az olaj árában is jelentkezni fog amellett is, hogy az emelkedő árak miatti csökkenő kereslet önmagában némiképp ellensúlyozza az árak emelkedését.
Az Insurance Business szerint a jelentős tengeri háborús kockázati biztosítók – köztük az oslói székhelyű Skuld és a NorthStandard P&I – már megkezdték a hivatalos, 72 órás felmondási értesítések kiküldését a Közel-Kelet Öböl térségére és az Ománi-öbölre vonatkozó fedezetek esetében.
Az intézkedés március 5-én lép hatályba, és lényegében új alapokra helyezi a régióba belépő hajók biztosítási feltételeit.
„Az egyesület úgy döntött, hogy felmondási értesítést küld a biztosítottak részére” – közölte körlevelében március 1-jén a Skuld. A döntést az is indokolta, hogy jelentések szerint
- legalább három tartályhajó megsérült a csapások során, és
- az iráni ellencsapások célpontjává vált Omán Dukm kikötője is.
A biztosítási szakemberek számára a 72 órás időablak intenzív tárgyalási időszakot jelent. A biztosítók nem feltétlenül vonulnak ki teljesen a térségből, ám tranzitonként adnak fedezetet:
minden egyes áthaladást külön kell jóváhagyni, és az aktuális – szó szerint óráról órára változó – fenyegetettségi szint alapján áraznak.
A csapásokat megelőzően a Perzsa-öböl térségében a háborús kockázati díjak egy hajótest értékének mintegy 0,25 százalékát tették ki. Piaci elemzők szerint a díjak az újranyitáskor legalább 50 százalékkal emelkedhetnek.
Egy 100 millió dollár értékű VLCC besorolású nyersolajszállító hajó esetében ez azt jelenti, hogy egyetlen út biztosítási költsége a korábbi 250 ezer dollárról közel 400 ezer dollárra ugorhat.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
