Klímapolitikai öngól: hátat fordított az olajnak az USA leggazdagabb állama, most drágább a benzin, mint valaha
Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom Londonban ünnepelte az új brit klímamegállapodást, miközben otthon finomítók zárnak be és emelkednek az üzemanyagárak. A szigorú szabályozások következtében a leggazdagabb amerikai állam egyre több benzint importál külföldről, amivel végső soron még a szén-dioxid-kibocsátást is növeli.
A nyugati állam évtizedek óta az amerikai klímapolitika élharcosa: saját kibocsátáskereskedelmi rendszert működtet, rövid időn belül karbonsemlegessé akar válni, a zöldgazdaságra való átállást pedig brutális szabályozásokkal hajtja végre, amelyek bár elsőre jól hangzó szlogeneknek tűnnek, a helyi vállalatok egyre kevésbé bírják a nyomást.
Kaliforniai klímavédelmi kudarc
A Phillips 66 energetikai óriás még február elején jelentette be, hogy 277 dolgozót bocsát el Los Angeles-i olajfinomítójából, amelynek működését fokozatosan leállítja. Nem ez az egyetlen eset: a Valero Energy tavasszal tervez bezárni egy észak-kaliforniai finomítót, ami több száz további munkahely megszűnését jelenti.
A számok beszédesek: 2019, azaz Gavin Newsom hivatalba lépése óta Kalifornia nagyjából a finomítói kapacitásának a negyedét veszítette el.
Egy olyan államban, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagpiaca, ez nem pusztán iparági hír – ez ellátásbiztonsági kérdés.
A finomítók szerint a működési környezet vált fenntarthatatlanná:
- az államban működő szigorú szén-dioxid-kereskedelmi rendszer,
- az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag-szabványok
- és a kilátásba helyezett túlzott bruttó árrésre kivetett adó
jelentősen növeli a költségeket. Az idősebb létesítmények esetében a korszerűsítés vagy az alkalmazkodás sok esetben nem térül meg.
A szigorú klímapolitika következményeit már most meg lehet tapasztalni: Kalifornia egyre több finomított üzemanyagot importál.
Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal adatai szerint 2019 vége óta több mint 30 százalékkal nőtt az importált üzemanyag mennyisége. A fő beszállítók között szerepel Kanada, Dél-Korea, Japán, India – de még a Bahamák is.
Veszélyben érzik magukat a szupergazdagok, kiürülhet a milliárdosok Mekkája
Kaliforniában megadóztatnák a milliárdosokat, ám felmerül a veszélye, hogy a vagyonadó bevezetése miatt rengetegen tennék át máshová a székhelyüket, és az intézkedés végül nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket.
Felmerülhet a kérdés: miért nem az energiaiparáról híres Mexikói-öbölből érkezik a hiányzó üzemanyag? Ennek az egyik oka az infrastruktúra hiánya: nincs közvetlen csővezeték a régió és Kalifornia között. A másik akadály az 1920-as Jones-törvény, amely előírja, hogy az amerikai kikötők között szállított árukat amerikai építésű, tulajdonú és legénységű hajók vigyék.
Ilyen tankerhajóból azonban kevés áll rendelkezésre. Emiatt egyes szállítók kerülő utat választanak: az üzemanyagot a Bahamákon keresztül irányítják tovább, megkerülve a szabályozás bizonyos korlátait. A logisztikai csavar eredménye több ezer plusz tengeri mérföld – és több kibocsátás. Márpedig a tankerhajók döntően fosszilis üzemanyaggal működnek.
Zöldülés helyett méregdrága pöfékelés
Az egész folyamat ironikus következménye, hogy a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célzó politika rövid távon akár magasabb globális szén-dioxid-kibocsátással is járhat. Eközben a kaliforniai autósok a pénztárcájukon érzik a változást: a benzin ára gallononként átlagosan 1,67 dollárral haladja meg az országos átlagot.
A klímaszigor támogatói szerint a magas árak közvetve az elektromos járművek vásárlására ösztönözik a lakosságot – s bár tény, hogy Kalifornia az elektromos autózás egyik fellegvára az Egyesült Államokban, ugyanakkor az állam villamosenergia-költségei is jelentősen emelkedtek az elmúlt években.
Kalifornia arcra esett: nem engedik neki betiltani a belső égésű motorokat
Kaliforniában 2035-től tervezték betiltani az új, belső égésű motorral működő járművek árusítását. A szenátus azonban közbelépett, Donald Trump mondja ki a végső szót.
Ajánlott videók
