Végre megmondták, mikor nyílik ki teljesen a Hormuzi-szoros: ha nem sikerül tartani az időpontot, olyan LNG-ár jön, amit még nem láttunk
A közel-keleti konfliktus lett az energiapolitika legfontosabb gazdasági kérdése, miután az olaj ára négy év után ismét áttörte a 100 dolláros szintet. Szakértők szerint a Hormuzi-szoros blokádja olyan drámai árrobbanást okozna, hogy a felek akár már áprilisra kénytelenek lehetnek újranyitni a kulcsfontosságú tengeri útvonalat.
Az iráni konfliktus vált a globális energiapiacok legfontosabb kockázatává, miközben az olaj ára hétfőn átlépte a 100 dolláros hordónkénti szintet, ami négy éve nem fordult elő. Az energiaszektor szereplői az Independent Commodity Intelligence Services (ICIS) által szervezett szakmai webináriumon elemezték a helyzetet, különös tekintettel az olaj-, LNG- és műtrágyapiacokra.
Lángol a Közel-Kelet, válságban az energiapiac
A hangulat egy hét alatt látványosan megváltozott. Míg korábban a piacok kivártak, most egyre többen számolnak azzal, hogy a konfliktus hosszabb ideig elhúzódhat, ez pedig könnyen olyan árrobbanást idézhet elő, amilyet utoljára 2008-ban láttunk, amikor az olaj ára elérte a 147 dollárt hordónként.
A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy Szaúd-Arábia termeléscsökkentést jelentett be, ami még szűkebbé teheti a kínálatot a világpiacon.
A globális energiapiac egyik legkritikusabb pontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olaj- és LNG-szállításának jelentős része halad. Ajay Parmar, az ICIS olajpiaci vezetője szerint azonban még egy súlyos konfliktus esetén sem valószínű, hogy a tengeri útvonal hosszú időre lezárva marad.
Még a legpesszimistább forgatókönyv esetén is nehéz elképzelni, hogy a szoros áprilisnál tovább zárva maradjon
– jelentette ki a szakértő. Az ok egyszerű: az árhatás túl brutális lenne.
Parmar szerint a jelenlegi amerikai egyeztetések alapján sokan négy-öt hetes konfliktussal számolnak, amelynek végén a gazdasági nyomás rákényszerítheti a feleket a tengeri útvonal megnyitására.
Ha a szoros négy hétre lezárna, az azonnali hatással lenne a cseppfolyósított földgáz piacára. Ebben az esetben Katarból nem érkezne LNG-szállítmány, ami az európai gázárakat már márciusban 60 euró per megawattóra körülre tolhatná. A szoros újranyitása után, áprilisban az árak 40 euró per megawattóra körülre csökkenhetnek, a nyári időszakban pedig a 30 eurós sáv felső részében stabilizálódhatnak.
Ha az EU rugalmasabb szabályozással reagálna a válságra, akkor valamivel alacsonyabb árak alakulhatnának ki:
- március: 53 euró per megawattóra;
- április: 41 euró per megawattóra;
- május: 39 euró per megawattóra.
Egy sokkal súlyosabb, három hónapos blokád esetén azonban drámai forgatókönyv jöhetne: a gázár akár 85 euró per megawattórára is felugorhatna.
A szakértők szerint a konfliktus hatása Ázsiában lenne a legerősebb. Például Japán kőolajimportjának közel 90 százaléka a Közel-Keletről érkezik, ami extrém kiszolgáltatottságot jelent. Az LNG-piac globalizáltsága miatt azonban valójában senki sem maradna érintetlen.
Ed Cox, az ICIS globális LNG-piacért felelős szerkesztője szerint ma már a világ minden vevője összekapcsolódik a gázkereskedelemben. Ha az egyik régióban hiány alakul ki, az azonnal árfelhajtó hatást gyakorol a másik kontinensen is.
Orbán Viktor bejelentette: védett árat vezet be a kormány minden magyar család és vállalkozás számára
A kormány védett árat vezet be a benzinkutakon, amellyel ellensúlyozni fogják az ukrán olajblokád és a közel-keleti válság okozta globális energiapiaci drágulást. Orbán Viktor leszögezte, hogy a lépéssel csak a magyar autósokat támogatják, a külföldieknek továbbra is a magasabb, piaci ár lesz érvényben.
