Mutatjuk Teherán olcsó szuperfegyverét, amellyel még hónapokig blokkolhatja a Hormuzi-szorost

Irán dróngyártási kapacitása körülbelül havi 10 ezer darabra elegendő – állítja a Centre for Information Resilience, egy nonprofit kutatócsoport, amelyet a brit külügyminisztérium finanszíroz. És bár a hírszerzési források és katonai elemzők szerint kevésbé világos, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság meddig bírja fenntartani a tüzet, nem kizárt, hogy a konfliktus akár még hónapokig is elhúzódhat – írta a Reuters.

Az iráni dróntámadások még hónapokig megzavarhatják a Hormuzi-szorost

Az izraeli hadsereg becslései szerint Irán rakétakészlete mintegy 2500, míg más elemzők szerint akár 6000 darabos is lehet. Az iráni fegyverkészlet fennmaradó mennyisége pedig kulcsfontosságú tényező a háború lefolyásának meghatározásában.

„Irán nem fog könnyen vagy gyorsan megbukni, megvannak az eszközeik ahhoz, hogy veszélyessé tegyék a kereskedelmi forgalom áthaladását Hormuzon” – mondta Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke.

Ugyanakkor a stratégiai rakétakészletek Irán sebezhető pontjai – állítja a brit MI6 hírszerző ügynökség egy korábbi igazgatója. „Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy utánpótlást biztosítson, és Kína is meglehetősen óvatos lesz ezzel kapcsolatban. Ha kiderülne, hogy Kína valóban komoly katonai felszerelést szállít Iránnak, az nagyon rosszul érintené a GCC-államokat” – mondta, utalva az Öböl Menti Együttműködési Tanácsra, amelynek tagjai Bahrein, Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek.

Egy másik nyugati hírszerzési forrás szerint a rakétakészletek alacsonyabbak lehetnek, mivel Teherán a libanoni Hezbollahnak és a jemeni húsziknak szállított rakétákat. Az izraeli katonai hírszerzés szerint a készletek az Izraellel vívott júniusi 12 napos háborúban is csökkentek, de azokat részben pótolták. A rakéták indítóberendezései is kulcsfontosságú akadályt jelenthetnek. A készletek legalább a felére csökkentek az elmúlt évben Izrael és az Egyesült Államok csapásai miatt, de az elmúlt öt napban is jócskán fogytak – derült ki a brit CIR kutatásából. Ennek ellenére Irán valószínűleg még egy ideig képes lesz fenntartani a harcot a drónjaival. 

Ezek a drónok képesek voltak behatolni az Öböl menti államok légvédelmi rendszereibe: a konfliktus kitörése óta 65 darab lépett be az Egyesült Arab Emírségekbe.

A becslések szerint a Sahid drónok darabonként 20–50 ezer dollárba kerülnek, ezzel szemben a ballisztikus és cirkálórakéták darabonként több millió dollárt is kóstálhatnak. Ebben az értelemben a Sahid lehetőséget kínál Iránnak a viszonylag olcsó csapásmérésére. Teherán számára, amelyre nemzetközi szankciók és a fejlett fegyverek beszerzésére vonatkozó korlátozások egyaránt vonatkoznak, ez a költségelőny jelentős. Eközben az Egyesült Államok védelmi minisztériumának költségvetési dokumentumai szerint az Öböl-államok és Izrael által használt légvédelmi rendszerek elfogó vadászgépenként 3 és 12 millió dollár közötti árat képviselhetnek.

A tengeri aknák szintén meghosszabbíthatják a blokádot a Hormuzi-szorosban

Az olajkereskedők további áremelkedésekre készülnek, ahogy a Hormuzi-szoros lezárásának hatása egyre kézzelfoghatóbbá válik. Ráadásul, ha a rakéták és drónok kifogynak, Irán még tengeri aknákat is bevethet, 5000-6000 ilyen aknája van a Dryad Global, egy tengeri kockázatelemző cég szerint. Az aknák a tengerfenékhez rögzíthetők, rakétahajtásúak, vagy sodródhatnak is a vízben, majd felrobbannak, amikor egy hajó érintkezésbe kerül velük. 

Az elemzők szerint jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Irán aknákat telepített volna a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor Cormac McCarry, a tengeri hírszerzésre és biztonsági szolgáltatásokra összpontosító Control Risks igazgatója úgy véli „ha tengeri aknákat telepítenek, hosszú időbe telik majd, mire elbánunk velük. Ebben az esetben hónapokig tartó pusztításra számíthatunk.”

További részletek az Origo oldalán olvashatók.