Vészhelyzet: összeomlott a termelés a világ egyik vezető olajhatalmánál, sorra követi a többi – nem lesz export, most kezdődik az igazi drágulás
A Perzsa-öböl menti olajtermelő országok közül Kuvait is elkezdte csökkenteni a kitermelést néhány olajmezőn, miután elfogyott a hely a felhalmozódott nyersolaj tárolására – értesült a Wall Street Journal iparági forrásokból. Ez a fejlemény egy szélesebb körű tárolási problémára utal, amely a Hormuzi-szoros effektív lezárása miatt alakult ki az Iránnal folytatott konfliktusban, és komoly kockázatot jelent a globális olajpiacra.
Kuvait vezetése fontolgatja, hogy tovább szűkíti termelési és finomítási kapacitását, mindössze a belföldi fogyasztás fedezésére szorítkozva. A végleges döntés napokon belül várható. A Kpler szerint az országban lévő tárolók nagyjából 12 nap alatt teljesen megtelnek, míg más források, például a JPMorgan elemzése szerint 18 nap van hátra, ha nem sikerül újraindítani az exportot.
Egy olajkút leállítása komoly kockázatokkal jár: a lelőhely nyomása hosszú távon csökkenhet, az újraindítás pedig napokat vagy heteket vehet igénybe, és jelentős költségekkel jár. „Nem fog minden automatikusan helyreállni, amint újra megnyílik az exportútvonal” – mondta Giovanni Staunovo, az UBS árucikk-stratégiája a lapnak.
Heteken belül megtelnek a tárolók
A Hormuzi-szoroson keresztül naponta áramlik a világ olajkínálatának nagyjából egyötöde. Az iráni konfliktus miatt a hajózás ezen a kulcsfontosságú útvonalon gyakorlatilag megbénult, ezért a régió legnagyobb termelői – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és mások – gyorsan töltik fel tárolóikat.
A Kpler szerint a szaúdi és emírségi nagy tárolókomplexumok is kevesebb mint három hét alatt elérhetik kapacitásuk határát. Ha a tartályok megtelnek, a termelőknek el kell dönteniük a kitermelés leállítását, ami technikailag és politikailag egyaránt költséges lépés. „A Közel-Keleten korlátozott a tárolókapacitás, így az egyetlen megoldás a túlcsordulás elkerülésére a termelés visszavágása” – mondta Staunovo a lapnak.
Olajárrobbanás jöhet?
Minél tovább marad zárva a szoros, annál nagyobb mennyiségek hiányoznak a piacról, ami felfelé nyomja az árakat. A konfliktus kezdete óta az olajárak jelentősen emelkedtek: a Brent jegyzése 90 dollár/hordó fölé került, szemben a múlt heti mintegy 72 dollárral. Ha a következő napokban további mezőket kell leállítani, a kieső mennyiségek miatt újabb áremelkedés várható, egyes elemzők szerint a Brent akár a 100 dolláros szintet is átlépheti.
Szaúd-Arábia jobb helyzetben van: az ország rendelkezik a legnagyobb tárolókapacitással a régióban, és csővezetéken részben meg tudja kerülni a szorost a vörös-tengeri Yanbu kikötő felé, de magas termelése miatt ez csak korlátozott mértékben segít.
Katar figyelmeztet
Katar energiaügyi minisztere, Saad al-Kaabi arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti háború térdre kényszerítheti a világgazdaságot, és azt jósolta, hogy néhány napon belül a Perzsa-öböl térségének minden energiahordozó-exportőre leállíthatja a termelést, ami akár 150 dollárra emelheti az olaj árát hordónként.
Saad al-Kaabi az üzleti lapnak azt mondta, hogy még ha a háború azonnal véget érne is, Katarnak hetekre vagy akár hónapokra lenne szüksége ahhoz, hogy visszatérjen a normál szállítási ciklushoz, miután iráni dróntámadás érte a legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-üzemét.
Bár Katar viszonylag kis mennyiségű gázt exportál Európába, az energiaügyi miniszter szerint a kontinens mégis megérzi a leállás hatását, mivel az ázsiai vevők túllicitálják az európaiakat a piacon elérhető gázért. Ráadásul más öböl menti országok sem tudják teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket.
Hozzátette, hogy a szoroson áthaladó tengeri kereskedelem zavara nemcsak az energiapiacokat érinti majd, hanem számos iparágat is, mivel a térség a világ jelentős részének petrokémiai alapanyagait és műtrágyagyártáshoz szükséges anyagait termeli.
