Ursula von der Leyen minden eddiginél vészjóslóbb figyelmeztetést kapott: energia nélkül marad Európa, térdre kényszerül a gazdaság
Katar energiaügyi minisztere, Saad al-Kaabi arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti háború térdre kényszerítheti a világgazdaságot, és azt jósolta, hogy néhány napon belül a Perzsa-öböl térségének minden energiahordozó-exportőre leállíthatja a termelést, ami akár 150 dollárra emelheti az olaj árát hordónként – írja a Financial Times.
Irán a Közel-Kelet számos állama ellen indított rakéta- és dróntámadásokat azért, hogy kárt okozzon nekik, és így nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra és Izraelre, hogy álljanak le az ellene folytatott háborújukkal. A perzsa állam célba vette az energetikai létesítményeket, repülőtereket, amerikai támaszpontokat és nagykövetségeket.
Európa is megérzi, hogy a Közel-Keleten vis maior helyzet állt elő
Saad al-Kaabi az üzleti lapnak azt mondta, hogy
még ha a háború azonnal véget érne is, Katarnak hetekre vagy akár hónapokra lenne szüksége ahhoz, hogy visszatérjen a normál szállítási ciklushoz, miután iráni dróntámadás érte a legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-üzemét.
Katar a világ második legnagyobb LNG-termelője. Az arab állam kénytelen volt vis maior helyzetet hirdetni a napokban, miután támadás érte a Rasz Laffan üzemét. Bár Katar viszonylag kis mennyiségű gázt exportál Európába, az energiaügyi miniszter szerint a kontinens mégis megérzi a leállás hatását, mivel az ázsiai vevők túllicitálják az európaiakat a piacon elérhető gázért. Ráadásul más Öböl menti országok sem tudják teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket.
„Mindenki, aki eddig nem hirdetett vis maior helyzetet, várhatóan meg fogja tenni a következő napokban, ha ez folytatódik. Ha ezt nem teszik meg, akkor jogilag felelősséget kell vállalniuk a szerződések megszegéséért.”
A miniszter elmondta, hogy bár Katar tengeri létesítményeiben nem keletkezett kár, a szárazföldi károkat még vizsgálják. „Az sem világos, mennyi időbe telik a javítás” – mondta. Hozzátette, hogy Katar 30 milliárd dolláros fejlesztési projektje is késedelmet szenved, amelynek célja, hogy a hatalmas North Field gázmező termelési kapacitását 2027-re 77 millió tonnáról 126 millió tonnára növelje évente. Az első termelést eredetileg idén a harmadik negyedévre tervezték.
„Ez biztosan késlelteti minden bővítési tervünket. Ha egy héten belül visszatérünk, talán minimális a hatás. Ha egy-két hónapig tart, az már egészen más.”
Kaabi kijelentései azt mutatják, hogy az Öböl térségében egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának gazdasági következményei miatt, amely súlyos zavarokat okozott az olajban gazdag régióban.
Ha a háború néhány hétig folytatódik, a világgazdasági növekedés visszaesik. Mindenhol emelkedni fog az energia ára. Egyes termékekből hiány alakul ki, és láncreakció indul el: gyárak nem tudnak majd szállítani.
A Brent típusú kőolaj ára péntek reggel Európában 2,5 százalékkal, 87,6 dollárra emelkedett hordónként, ami a konfliktus kezdete óta a legmagasabb szint. Az európai gázárak 5 százalékkal nőttek, bár még így is a hét eleji csúcs alatt maradtak.
Előrejelzése szerint az olaj ára két-három héten belül akár 150 dollárra is emelkedhet, ha a tankerhajók és más kereskedelmi hajók nem tudnak áthaladni a Hormuzi-szoroson, amely kulcsfontosságú tengeri útvonal, és amelyen a világ olaj- és gázszállításának mintegy egyötöde halad át.
Azt is jósolta, hogy a gáz ára 40 dollárra (13 500 forint) emelkedhet millió brit hőegységenként (mintegy 46 ezer forint per megawattóra), ami majdnem négyszerese a háború előtti szintnek.
„Ez térdre kényszerítheti a világgazdaságot”
Hozzátette, hogy a szoroson áthaladó tengeri kereskedelem zavara nemcsak az energiapiacokat érinti majd, hanem számos iparágat is, mivel a térség a világ jelentős részének petrokémiai alapanyagait és műtrágyagyártáshoz szükséges anyagait termeli.
„Az energián kívül minden más kereskedelem is leáll az Öböl és a világ között, ami súlyos hatással lesz az Öböl menti gazdaságokra és minden kereskedelmi partnerre.”
A hajóforgalom gyakorlatilag leállt a vízi útvonalon azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael szombaton támadást indított Irán ellen. Legalább tíz hajót értek találatok, a biztosítási díjak az egekbe szöktek, a hajótulajdonosok pedig nem akarják veszélybe sodorni hajóikat és legénységüket.
Donald Trump amerikai elnök és izraeli tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a háború hetekig is eltarthat. Trump a héten azt mondta, hogy az amerikai haditengerészet kíséretet biztosít a hajóknak a szoroson való áthaladáshoz, és további biztosítást is felajánlott a hajózási cégeknek.
Kaabi szerint azonban még így is túl veszélyes lenne az áthaladás.
Határozatlan időre leállították a katari gázkitermelést
Kaabi – aki egyben a QatarEnergy vezérigazgatója is – elmondta, hogy a vállalatnak nem volt más választása, mint vis maior helyzetet hirdetni, miután hétfőn iráni dróntámadás érte a Ras Laffan létesítményt. „A hadseregünk jelezte, hogy közvetlen fenyegetés van a tengeri létesítmények ellen. Ezért biztonságosan leállítottuk az üzemet, és 24 óra alatt mintegy 9000 embert evakuáltunk” – mondta.
Katarban addig nem indul újra a termelés, amíg teljesen meg nem szűnnek a harci cselekmények.
A termelés újraindítása után azonban logisztikai problémák várhatók a gáz hűtésére és cseppfolyósítására szolgáló berendezések helyreállítása mellett. Katar 128 LNG-szállító hajójából mindössze hat-hét tartózkodik a közelben. „Egy hajó rakodása egy-két napig tart, és egyszerre hat-hét hajót tudunk tölteni” – magyarázta, miért tart majd sokáig a normalizálódás.
Hozzátette, hogy
még ha Katar szeretné is pótolni a kieső szállításokat, nincs elegendő gáz a piacon.
A gáz ára meredeken megugrott az iráni háború kezdete, azaz február vége óta.
Meddig tarthat az iráni háború? – három lehetséges forgatókönyv a konfliktus piaci hatásaira
Egy tartós energiaársokk akár az 1970-es évekhez hasonló helyzetet is előidézhet, ám ennek esélye kisebb. Az iráni háború elhúzódása az Egyesült Államoknak sem érdeke.
