Olajpiaci túlkínálattal indult az év, és ez nagyon jó hír most az iráni háborúban
Az olaj- és földgázárak meredeken emelkedtek az Irán elleni harci cselekmények kezdete óta: a Brent nyersolaj határidős jegyzései március 6-ig 27 százalékkal nőttek (mostanra az emelkedés mértéke ennél is nagyobb mértékű lett), míg a holland TTF – az európai földgázpiac irányadó benchmarkja – közel 70 százalékos drágulást mutatott. Különösen erősen érintette a helyzet egyes olajtermékek piacát, köztük a dízel- és a repülőgép-üzemanyag (kerozin) szegmensét. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) témával foglalkozó friss összegzésében egyetlen, igaz, nem elhanyagolható jelentőségű jó hírrel tudott szolgálni: a globális olajpiac 2025 eleje óta jelentős túlkínálatban volt, ami ha megoldani nem is tudja az olajpiaci krízist, de némileg enyhíthet az ellátási aggályokon – írja az Origo.
Fotó: Shutterstock
Felértékelődik a már felhalmozott olajtartalék szerepe
A túlkínálat és az árak viszonya, illetve az IEA előrejelzésének változása az olajcsúcsról számos vitát váltott ki tavaly ősszel. A túlkínálat megléte ugyanakkor az iráni események fényében most pozitív előjelet kaphat, mivel némileg tompíthatja a kínálati hiány miatti aggodalmakat.
Az IEA felidézi, hogy a február 28-án megkezdődött katonai műveletek előtt az előrejelzések szerint 2026-ban is jóval meghaladta volna a kínálat a keresletet. A tartós ellátási zavarok azonban könnyen áruhiányt mutató piaci helyzethez vezethetnek – teszi hozzá az értékelés.
A lap ennek kapcsán arról ír, hogy mivel a közel-keleti szállítások bizonytalanná váltak, ezért nagy jelentőséget kap, hogy a piaci túlkínálatból a tartalékok irányába lépjünk, magyarán érdemes rögzíteni, hogy mennyi energiahordozó áll rendelkezésre akkor, amikor az iráni háború a második hetébe lépett.
Az IEA szerint a világ szervezet által regisztrált kőolajkészletei 2025-ben meghaladták a 8,2 milliárd hordót, ami 2021 óta a legmagasabb szint.
Ezek a tartalékok nagyjából most is megvannak, így jelenleg fontos pufferként szolgálnak az ellátási zavarokkal szemben.
Az persze bonyolult, logisztikai és pénzügyi kérdéseket egyaránt felvető szempont, hogy a világ olajtartaléka milyen területi arányban áll rendelkezésre, mennyire hozzáférhető a világ egyes részein, milyen költséggel lehet szállítani stb.
Figyelemre méltó, hogy az IEA tagországai (főként OECD-tagok, köztük Magyarország is) több mint 1,2 milliárd hordónyi állami stratégiai olajtartalékkal rendelkeznek.
Ehhez további mintegy 600 millió hordónyi iparági készlet társul, amelyeket kormányzati kötelezettség alapján tartanak fenn. Ezek szükség esetén gyorsan a piacra juttathatók. Miként megírtuk: a magyar kormány 250 000 tonnát szabadított fel a magyar stratégiai tartalékból, mely nagyjából 1,83 millió hordó olajnak felel meg.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
