Részvénypiac: minden a Hormuzi-szoros és az energiaárak körül forog
Feszülten várakozott a részvénypiac, az olajárak pedig emelkedtek a hektikus keddi kereskedés során, miután az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elhalasztotta az iráni villamosenergia-hálózat bombázását – ez azonban nem jelent megnyugvást a közel-keleti háború következményei miatt aggódó befektetőknek.

Az amerikai államkötvények hozamai emelkedtek, a dollár pedig visszaszerezte korábbi veszteségeit, részben visszafordítva azt a megkönnyebbülési ralit, amely azután söpört végig a piacokon, hogy Trump öt nappal meghosszabbította az Iránnak adott ultimátumát. Eredetileg azt követelte, hogy Teherán 48 órán belül nyissa meg újra a Hormuzi-szorost, „eredményes” tárgyalásokra hivatkozva.
A bizonytalanság továbbra is nagy, mivel a világ az energiapiaci sokk hatásaival küzd, miközben Irán tagadja, hogy tárgyalásokat folytatott volna az Egyesült Államokkal.
Az alaphelyzet továbbra is rendkívül törékeny, sőt robbanásveszélyes
– mondta a Reutersnek Tony Sycamore, az IG piaci elemzője. „Nem úgy tűnik, hogy a felek egy hullámhosszon lennének. Trump beszélhet bármit, de a Hormuzi-szoros zárva van, és zárva is marad, amíg az iráni felek nem jutnak közös nevezőre – és itt van a probléma” – tette hozzá.
Részvénypiac: emelkedés után újra esés jöhet
- Az ázsiai részvénypiacok kedden emelkedtek, felzárkózva a globális piacokhoz.
- Az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényindexe 1 százalékkal nőtt,
- a tokiói Nikkei 0,8 százalékkal erősödött,
- a hongkongi Hang Seng index 1,4 százalékos emelkedést mutatott.
- Az amerikai határidős indexek viszont csökkentek, miután a Wall Street az előző nap emelkedéssel zárt.
- A Nasdaq határidős jegyzései 0,6 százalékkal estek,
- az S&P 500 futures pedig 0,5 százalékkal csökkent.
- Az Euro Stoxx 50 határidős index 0,9 százalékkal esett,
- az FTSE futures pedig 0,8 százalékkal került lejjebb.
- A nyersanyagpiacon a Brent típusú kőolaj ára 4,2 százalékkal, hordónként 104,21 dollárra emelkedett, részben visszapattanva a hétfői 10 százalékos esés után.
- Az amerikai WTI olaj ára 4,3 százalékkal, 91,93 dollárra nőtt hordónként.
Tartós károkat okozott a háború
Bár két, Indiába tartó tartályhajó hétfőn áthaladt a Hormuzi-szoroson, a háború továbbra is zavarja a forgalmat ezen a kulcsfontosságú vízi útvonalon, amely a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának mintegy egyötödét bonyolítja le.
A háború tartós károkat okozott az infrastruktúrában, így még ha hamar véget ér is, az energiaárak valószínűleg továbbra is magasabbak maradnak – a kötvény- és részvényárak pedig alacsonyabbak –, mint egyébként lennének
– mondta Thomas Mathews, a Capital Economics ázsiai–csendes-óceáni piaci vezetője.
Visszanyerte erejét a dollár
Az amerikai államkötvényhozamok kedden emelkedtek a hétfő esti meredek esést követően, mivel a konfliktus lezárásával kapcsolatos bizonytalanság miatt a befektetők szigorúbb globális kamatkörnyezetet áraznak.
- A kétéves hozam 8 bázisponttal 3,9136 százalékra ugrott Ázsiában,
- a benchmark tízéves hozam több mint 4 bázisponttal emelkedett.
Az energiaárak inflációs hatása miatt a befektetők feladták a további monetáris lazításba vetett reményeiket, és inkább kamatemeléseket áraznak a legtöbb fejlett gazdaságban.
A piacok jelenleg arra számítanak, hogy az amerikai jegybank (Fed) idén nem változtat a kamatokon, bár a határidős piacok kis esélyt adnak egy emelésnek. Eközben a Bank of England és az Európai Központi Bank esetében kamatemelésre számítanak.
„Ha a (Hormuzi-)szorost nem nyitják meg nagyon gyorsan, akkor nagy valószínűséggel magasabb kamatokkal és az olajimportőrök költségeinek jelentős növekedésével kell számolni a következő hetekben” – mondta Kit Juckes, a Société Générale devizastratégiai vezetője.
- A dollár eközben visszapattant hétfői esése után: az euró 0,27 százalékkal 1,1585 dollárra gyengült, a font 0,45 százalékkal 1,3394 dollárra esett.
- A jenhez képest a dollár 0,14 százalékkal 158,63-ra erősödött.
A keddi adatok szerint Japán maginflációja februárban 1,6 százalékra csökkent, először esve a japán jegybank 2 százalékos célja alá közel négy év után, ami megnehezíti a további kamatemelések indoklását.
Az arany ára az azonnali piacon 1 százalékkal, unciánként 4 364,09 dollárra csökkent.



