Miközben Orbán Viktort ütötték az EU-csúcson, megfeledkeztek a gázról: most hajukat tépik a nagy EU-tagállamban
Megint Ukrajna vitte el a show-t a márciusi EU-csúcson, pedig már nagyban folyt az Európát új energiaválságba taszító iráni háború. Az európai lapok Orbán Viktor fotóival teltek meg, és Ukrajna pénzének ügyével, hiába tett rá ígéretet a magyar kormányfő – amit egyszerűen csak megtartott –, hogy megakadályozza az újabb hatalmas brüsszeli pénzküldeményt, ha Kijev nem áll le az olajblokáddal. Most kiderült, inkább egy gázszállító tanker képét kellett volna a látótérbe állítaniuk, amint épp kürtöl egyet és Európa helyett más irányba fordul.
A Bloomberg híre szerint Németország arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió szabályai akadályozhatják a létfontosságú LNG-beszerzéseket, éppen akkor, amikor az ország új beszállítók felé próbál nyitni, és mérsékelni igyekszik a közel-keleti háború energiaárakra gyakorolt felhajtó hatását.
A szabályok célja csökkenteni az olaj- és gázimportból származó metánkibocsátást. Tény: ezt a legjobban csökkenteni akkor lehet, ha egyáltalán nincs olaj- és gázimport. Ebben az esetben azonban leáll az élet, és végképp bemondja az unalmast a magas európai energiaárakkal már amúgy is sanyargatott német ipar. Egész Európa kárára.
Az LNG-re szükségük van, akkor is, ha az iráni háború, illetve a Hormuzi-szoros lezárása létfontosságú gázbeszerzési forrásától zárta el Európát.
A metánrendelet akadályozhatja a partnerországok LNG-exportját, illetve az Európába irányuló importjukat
— mondta Katherina Reiche gazdasági miniszter hétfőn Berlinben újságíróknak a tudósítás szerint.
Hozzátette: „pragmatikus végrehajtásra” van szükség a szabályok nemzeti jogba való átültetésekor, és a jogsértések miatti szankciókat „arányosan kell alkalmazni”.
Rejtély, miért a rémült hajcihő, és miért nem a kevesebb mint két hete tartott uniós csúcson rendezték ezt a fontos gazdasági szereplők számára életfontosságúvá vált kérdést. Talán Angela Merkel kancellár esete ismétlődik, aki a milliószám beözönlő migránssereg láttán azt mondta: „Megoldjuk”? Aztán nem oldották meg.
Az Európai Unió mindent megtesz, hogy ne legyen energiája, Berlinben most jött el a pánik
Európa és a németek számára nem alakulnak kiválóan a dolgok energiafronton.
A Bloomberg egy másik anyagában hétfőn arról írt: Európa lassan hozzászokhat ahhoz, hogy az üzemanyaggal megrakott, a kontinens felé tartó hajók irányt váltanak, és inkább más kikötők felé indulnak. Először a katari LNG eltűnése után a cseppfolyósított földgázzal megrakott, Európába tartó tankerek váltottak irányt, miután az ázsiai vevők túllicitálták az európai vásárlókat.
Katar felé az Európai Unió azért fordult, mert Ukrajna érdekében lemond az orosz energiáról – ugyanerre kívánva kényszeríteni Magyarországot is –, a másik hagyományos forrás, Norvégia kapacitásai nem végtelenek, a legnagyobb megmaradt forráspiac pedig az Egyesült Államok.
Jelenleg az USA biztosítja Európa ellátásának nagy részét – írja a Bloomberg. Németország energiaárai a 2022-es válság óta magasak, és az iráni háború miatt ismét megugrottak, ami veszélyezteti a gazdasági növekedést.
Jövő évtől a fosszilis energiahordozók importjának meg kell felelnie az uniós monitoring-, jelentéstételi és ellenőrzési szabályoknak — amelyek az iparág szerint jelentős többletköltségeket okozhatnak, vagy akár ellátási hiányhoz vezethetnek. 2030-tól pedig büntetéseket szabnak ki azokra az importokra, amelyek meghaladják a metánintenzitási küszöböt.
Brüsszel jelezte, hogy megoldja, a „jelezte” azonban nem deviza
Miközben az Egyesült Államok erőteljesen lobbizik a metánszabályok ellen, az Európai Bizottság már jelezte, hogy egyszerűsíteni kívánja az amerikai exportőrök számára a megfelelési feltételeket.
A „jelezte”, úgy tűnik, már a vevőknek és az eladóknak sem elegendő. Miközben nincsen gáz, annyi eredménye van, mint amennyire Magyarországnak és Szlovákiának meghozta az olajat a majd két hete Kijevben rostokoló uniós olajblokád-vizsgálóbizottság.
A múlt héten az Egyesült Államok ismét bírálta a szabályozást, és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ellátási szűkösség miatt az EU nem engedheti meg magának a túlzott szigorúságot.
Az uniós szabályozás a vállalatok előző üzleti éve árbevételének akár 20 százalékát elérő bírságokat is kilátásba helyez, ugyanakkor a büntetési rendszerek kialakítása a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Reiche – aki a múlt héten a houstoni CERAWeek konferencián amerikai gázexportőrökkel is tárgyalt – elmondta, hogy ezek a partnerek
aggodalommal tekintenek az EU által bevezetett szigorú szabályozási követelményekre. Ez annak a kockázatát hordozza, hogy a lehetséges szállítási kapacitásokat nem tudjuk a szükséges mértékben kihasználni.
Berlin is mindig talált ideológiát, hogy versenyképtelenné tegye a vállalatait
A metán rendkívül erős üvegházhatású gáz: az első két évtizedben több mint 80-szor nagyobb a felmelegítő hatása, mint a szén-dioxidé.
- Brüsszel azt a megoldást találta, hogy hosszú távra teljesen át kell állni az elektromosságra a fosszilis energiáról.
- Csakhogy olyan szabályok sorát alkotta meg, amelyek gúzsba kötötték és költségekbe verték a vállalatokat, miközben
- Kína már az indulásnál köröket vert Európára a zöldátalakításban.
- Azt pedig nem mondta meg senki, addig mi legyen, amíg már nem kell fosszilis energia.
Az orosz energiáról úgy válik le az EU, hogy instabil pótforrásokat választott, mint a Közel-Kelet, a német példa szerint pedig a megmaradt atlanti csatornát is eltömíti.
Maguk a németek nem mutattak példát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban hatalmas stratégiai hibának mondta az elfordulást az atomenergiától, pedig Angela Merkel kormányának tagjaként annak idején maga is a német atomerőművek bezárásán bábáskodott.
A Merkel utód Olaf Scholz pedig tulajdonképp egy félmosollyal intézte el, hogy az ukránok 2022-ben felrobbantották országa fő gázellátócsöveit. Bennük orosz gáz folyt volna.
