Európa rosszat sejt, valami nagyon félrecsúszott – ha azt hittük, a forint került kínpadra, nézzük meg az eurót
Ha az egyik héten még 375 forintért kapunk egy eurót, két-három hétre rá meg 394 is rámegy, adott esetben bosszantó lehet. Az euró árfolyamai azonban még jobban megbolondultak az elmúlt hetekben: 2024 óta a legrosszabb negyedévét zárja – összesít a Bloomberg. Ennél sajnos még riasztóbb a helyzet, ha azt is megnézzük, milyen események küldték vesszőfutásra az egységes valutát az elmúlt években. Sajnos, és nem öröm, hogy a forintnál rosszabbul megy a sora: a közép-európaiak gazdasági sorsa szőröstül-bőröstül összefonódott a most megint bajba került euróövezetével.
Önmagában egy deviza erősödéséről és gyengüléséről sose mondhatjuk, hogy jó vagy rossz: mindig attól függ, a mozgásokat mi hajtja, és okoznak-e zavart a gazdaságban. A hirtelen nagy mozgások általában ártalmasak, az euró mozgása a jelen helyzetben pedig baljóslatú – a mi régiónk számára is. Lássuk, mi történt, és mi ebben az aggasztó – előrevetve: a saját pénztárcánk és életszínvonalunk a tét.
Ami legutóbb, idén történt: kezdődött az év azzal, amiről a múlt év is szólt. Az euró erős volt a dollár ellenében, januárban még 1,2 dollárnál is többet ért egy egység, ami ötéves csúcs, utána azonban – az iráni háború kitörése után gyorsuló ütemben – gyengült. Az 1,14-ot is elérte, hétfőn 1,145 körül kereskedtek vele, ami az év egészét tekintve 2 és egynegyed százalékos gyengülés.
Ugyanebben az időszakban a forint 1,3 százalékot gyengült az euró ellenében, és ha ellenőrzésként ránézünk a zlotyra is: a lengyel fizetőeszköz még többet, 1,8 százalékot veszített. (Ha feltűnt az eltérés, szándékos: az euró számára a dollár, a közép-európaiak számára azonban az euró az irányadó.)
Az euró és a forint, zloty gyengülésének ugyanaz a gyökere. A Bloomberg a következőképp fogalmazza meg az okot:
a közel-keleti háború rávilágít Európa energiaimport-függőségére, és megrendíti a régió gazdasági kilátásait.
Az euró árfolyama: két fronton is fenyegető számunkra is, ami történik
Az euró mélyrepülése alapvetően azért rossz, mert annak lehet az előjele, hogy új energiaválság kezdődött, ami rövidebb távon visszaveti az európai gazdaság törékeny kilábalását, még inkább előretekintve pedig kiélezi megroggyant nemzetközi versenyképességének problémáját.
A magyarokat, lengyeleket, cseheket, románokat két fronton is fenyegeti mindez.
- Az egyik: gazdaságaik növekedése erőteljesen függ az euróövezeti országok boldogulásától, kiemelten a németekétől. A legkevésbé talán a lengyeleké, akik erős belső piacukra támaszkodhatnak, a magas energiaárak azonban őket is sújtják – sőt náluk a magyarhoz hasonló, a választás által nálunk is fenyegetett rezsicsökkentés sincs –, földgázellátásukban pedig jelentős szerepet játszott Katar, ahonnan most jó ideig nem érkezik energia, ha az iraki háború véget ér is.
- A másik: az eurógyengülés annak a jele, hogy az Európai Központi Banktól kamatemeléseket várnának el az energiaválság miatt felszökő árak kezelésére. Emelkedő euróövezeti kamat eleve kedvezőtlenebb a gazdaságnak, ráadásul megakasztja és akár vissza is fordíthatja a kamatcsökkentéseket Közép-Európában.
Beleértve Magyarországot is, ahol másfél éves várakozás után csökkenthette először kamatait a Varga Mihály vezette MNB, de ez most aligha folytatódhat: a gazdaság szereplőinek tovább kell várniuk. Nem így indult az év.
A közelgő bajra nem csak az euróárfolyam gyengülése figyelmeztet, ami EKB-kamatemelésekkel megfordítható. Sorban érkeznek a figyelmeztető jelek. Brüsszel máris elhintette, hogy őszi számításai már nem stimmelnek, pedig tavaszi előrejelzései kibocsátásáig még másfél hónap van. A gazdasági hangulat megállíthatatlanul romlik.
Mi lesz az euróval?
Nem növeli az optimizmust, ha visszatekintve megnézzük, mi okozta gyengülési hullámait az elmúlt években.
- Nagyon jó lenne, ha a mostani folyamatok nem vinnének odáig, mint az ukrajnai háború 2022. februári kitörését követő energiaválság, ami még a paritáson is áttaszította az árfolyamot, azaz egy euró kevesebbet ért, mint egy dollár.
- A másik nagy gyengülés, ami 1,05 alá nyomta vissza 1,12 környékéről, 2024 végén következett be, amikor Donald Trump már megnyerte az amerikai elnökválasztást, de még nem lépett hatalomra, és ha emlékszünk: ekkortájt telt meg az európai sajtó a kiszélesedő háború, sőt világháború víziójával.
A Bloomberg összefoglalója szerint most rövid távon a Morgan Stanley stratégái, David Adams vezetésével, akár 1,13 dollárig is gyengülő eurót várnak. Más bankok is óvatosabbá váltak. Az ABN Amro szerint az energiavásárló Európa eurója a következő hónapokban mérsékelten gyengülhet az energiaeladó USA dollárjával szemben, miközben az energiaárak magasak, és a Federal Reserve kamatai meghaladják az EKB-ét.
Mivel az olaj ára hordónként meghaladja a 115 dollárt, és Irán nagyrészt zárva tartja a Hormuzi-szorost, a devizakereskedők a 2022-es forgatókönyvhöz nyúlnak vissza, amikor Oroszország ukrajnai inváziója súlyosan érintette az európai piacokat és erősítette a dollárt. Az Egyesült Államok nagy olajtermelőként profitál ebből a helyzetből, az EKB azonban inflációval és gazdasági visszaeséssel szembesült.
A pénzpiacok jelenleg három EKB-kamatemelést áraznak az idei évre, ami éles fordulat a néhány héttel ezelőtti 35 százalékos kamatcsökkentési valószínűséghez képest.
- Eközben elhalványult az optimizmus Németország költségvetési fordulatával és védelmi kiadásainak növelésével kapcsolatban,
- az OECD csökkentette növekedési előrejelzéseit,
- Németország és Olaszország pedig hivatalos prognózisaik leminősítését fontolgatja
– összegez a Bloomberg.
Riadót fújt Orbán Viktor: döbbenetes terhet rakna a magyarokra a Tisza energiaterve
Egy esetleges kormányváltás a rezsicsökkentés és az olcsó energia végét jelentené, aminek következtében elszabadulhatnak az árak. Az állami támogatások rendszerének eltörlését, valamint a piac teljes liberalizációját a Tisza Párthoz kötött dokumentum szerint tényként kell kezelni.
