Hatalmas bajban az EU: azonnal leállította a gáztermelését az ország, ahonnan LNG-t akart vásárolni – most fáj igazán, hogy nincs már orosz
A QatarEnergy hétfőn a Ras Laffan komplexum elleni katonai támadások után leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését – közölte a vállalat egy közleményben. Az amerikai és izraeli csapások, illetve az azokra adott iráni válasz miatt biztonsági okokból több olaj- és gázlétesítményt leállítottak a térségben, Katar közülük az egyik érintett.
A QatarEnergy közlése szerint egy drón vett célba egy víztartályt a komplexum egyik erőművében, valamint egy másik energiatermelő létesítményt Ras Laffanban. Az incidensben senki sem sérült meg, a károk felmérése még tart.
A drónt a katari védelmi minisztérium szerint Iránból indították.
A Gas World című szakportál tudósítása szerint az LNG és kapcsolt termékek gyártásának a leállítása hatással lesz a globális héliumpiacra is. A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást ígért a vállalat.
Elővigyázatosságból zárnak be létesítményeket
A portál szerint a Ras Laffan a világ legnagyobb LNG-exportáló létesítménye és a legnagyobb mesterséges kikötője, ahol petrolkémiai, finomítói és egy energia-/vízsótalanító üzem is működik.
Nem ez azonban az egyetlen energetikai létesítmény, amelyet leállítottak a konfliktus miatt, többek között Szaúd-Arábia is bezárta hétfőn a legnagyobb olajfinomítóját egy dróntámadás után, mások pedig elővigyázatossági okokból tették meg ezt.
Az LNG-áramlás zavarai szakértők szerint
felszítják majd az árversenyt Európa és Ázsia között a rendelkezésre álló rakományokért.
Az olaj és a gáz már hétfőn jelentősen drágult, és ez még csak a kezdet.
A Hormuzi-szoros esetleges lezárása évtizedek óta nem látott válságot okozhat az olaj- és a gázpiacon is. Bár a kulcsfontosságú útvonal elméletileg nyitva van, a konfliktus miatt leállt a tankerforgalom, a hajók egyelőre a kikötők közelében várakoznak.
Katar kiesését az Európai Unió is megérzi
Bár a Hormuzi-szoroson keresztül exportált olaj zöme nem Európába, hanem Ázsiába kerül, az árak gyors emelkedését az Európai Unió tagországai is megérzik majd.
„Az olaj és az LNG is globális piac: minden fennakadás a Hormuzi-szorosban az árak azonnali megugrásához vezet, ami Európára is komoly negatív hatással lesz, hiába korlátozott a fizikai import” – mondta a Politicónak Simone Tagliapietra, a Bruegel vezető kutatója.
Ami az olajat illeti, a tagállamok 90 napra elegendő tartalékkal rendelkeznek, bár ezt a kötelező szintet egyesek elég nehezen tudták teljesíteni.
Az EU a legtöbb olajat az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint
- az Egyesült Államokból,
- Norvégiából,
- Kazahsztánból
- és Líbiából
importálja, amelyek nem használják a Hormuzi-szorost. Szaúd-Arábia és Irak igen, de onnan csak az uniós olajimport 5-7 százaléka származik.
Európa szabadulna a túlzott amerikai LNG-függéstől
Az EU-ban felhasznált LNG 60 százaléka amerikai, emellett jelentős exportőr Algéria és Oroszország. Katar ugyan a világ 2. legnagyobb exportőre, az uniós részesedése csak hat százalékos volt 2025 harmadik negyedévében.
Az ország azonban már többször figyelmeztette Brüsszelt: nem lesz képes üzleti tevékenységet folytatni az EU-ban, így LNG- sem tud majd biztosítani, ha nem történnek további változások a vállalati fenntarthatósági szabályokban.
Márpedig az EU-nak egyre nagyobb szüksége lesz a katari LNG-re,
mert jövőre leállítják az orosz importot, és a transzatlanti feszültségek miatt egyre aggasztóbb a túlságosan nagy függés ezen a téren az Egyesült Államoktól.
Lengyelország azonban az LNG-szükségletének 20 százalékát fedezi Katarból.
