Megtalálta az országot a Mol, ahol ömlik rá az olaj: felpörgették a kitermelést a magyarok – minden pénzt megér
Jelentősen növelte kőolajtermelését Azerbajdzsánban a Mol. A magyar vállalat napi kőolajtermelése a kaukázusi országban 2026 első negyedévében napi 13 100 hordó olajegyenértéket tett ki, ami éves összevetésben 5,6 százalékos emelkedést jelent.
A Mol tájékoztatása szerint a vállalat globális projektjeiből – többek között Magyarországon, Horvátországban, az iraki Kurdisztánban, Pakisztánban és Azerbajdzsánban – származó átlagos napi szénhidrogén-termelés 2026 első negyedévében elérte a 95 500 hordó olajegyenértéket, ami 1,7 százalékos bővülésnek felel meg. Azerbajdzsán a vállalat teljes termelésének 13,7 százalékát adta 2026 januárja és márciusa között az Interfax orosz hírügynökség cikke szerint.
A Mol szénhidrogén-kutatási és -termelési projektjeire fordított tőkekiadásai Azerbajdzsánban 2026 első negyedévében 43,9 százalékkal, 34,7 millió dollárra emelkedtek. Ebből
- 32,4 millió dollárt fejlesztésekre,
- 1,2 millió dollárt kutatásra,
- 1,1 millió dollárt pedig egyéb kiadásokra fordítottak.
Az azerbajdzsáni projektekre jutó tőkebefektetések a vállalat teljes beruházásainak 35 százalékát tették ki. Az ország ezzel az első helyen állt a Mol 2026 január–márciusi tőkebefektetéseinek rangsorában. A második helyen Horvátország állt 28 millió dollárral, míg Magyarország a harmadik helyet foglalta el 24,1 millió dollárral.
A közelmúltban közzétett negyedéves jelentése szerint a Mol a térségben 2026-ra napi átlagosan 95 000–97 000 hordós termeléssel számol, szemben a 2025-re prognosztizált napi 92 000–94 000 hordóval. A jelentés azt feltételezi, hogy a vállalat továbbra is magas hatékonysággal képes mérsékelni a közép- és kelet-európai országokban tapasztalható természetes termeléscsökkenést, fokozatos organikus bővülést ér el elsősorban az iraki és kazahsztáni mezőkön, valamint stabilizálja a termelést a nemzetközi portfólió egyéb eszközein.
A Mol napi kőolajtermelése Azerbajdzsánban 2025-ben 13 400 hordó volt, ami 5,5 százalékos növekedést jelentett 2024-hez viszonyítva. Tavaly azonban Azerbajdzsán a vállalat teljes termelésének 14,1 százalékát adta.
Jelenleg a Mol 9,57 százalékos részesedéssel rendelkezik az Azeri–Chirag–Gunashli blokk fejlesztési projektjében, valamint 8,9 százalékos részesedéssel a Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezeték-projektben Azerbajdzsánban. 2025 decemberében az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajtársasága (SOCAR) és a Mol megállapodásokat írt alá a szárazföldi Shamakhy–Gobustan térség kutatásáról, fejlesztéséről és termelésmegosztásáról. A projekt operátora a Mol lett 65 százalékos részesedéssel, míg a SOCAR 35 százalékos tulajdonrészt kapott.
Főhet a Mol feje: már az orosz olaj is harap, ott az ársapka, nincs meg a NIS, és ki tudja, mi lesz az osztalékkal
Több mint 3 százalékos eséssel reagáltak a tőzsdézők a Mol péntek hajnalban közzétett, jelentős gyengülésről árulkodó és az elemzői várakozásokat is lényegesen alulmúló első negyedéves jelentésére. A piaci értékeléssel egy irányba mutatnak az elemzői megszólalások is, a szakértők egybehangzóan csalódásként értékelik a magyar olajtársaság év eleji teljesítményét a már eleve visszafogott várakozásokhoz képest is.
Az első negyedéves eredmények elmaradtak a várttól, de a Mol sikeresen navigált a 2026-os első negyedév turbulens geopolitikai és gazdasági kihívásai közepette. Bár a menedzsment megerősítette a 2026-os iránymutatását, hangsúlyozták a kedvezőtlen piaci körülmények miatti növekvő kockázatokat. „Az organikus teljesítményen túl arra számítunk, hogy a Mol 2026 második negyedévének végéig aláírja a NIS megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést” – értékelt Takács András, az Equilor részvényelemzője.
