Kamatemeléseket jósol a bankszövetség

A Magyar Bankszövetség (MB) egyetért a jegybank múlt heti 1 százalékos kamatemelésének mértékével és időzítésével. A friss inflációs adatok után nem volt más lehetőség. Elképzelhető, hogy további lépésekre is szükség lesz -- fejtette ki Erdei Tamás elnök a szövetség sajtóbeszélgetésén.



Több kereskedelmi banknál ma ügyvezetői értekezleten határoznak az új kamatpolitikáról. A szféra a jegybankhoz hasonló mértékben emelhet a betéti és hitelkamatoknál is, és ugyanígy lódulhat meg a bankközi piac -- vélte Erdei. (A bankrendszer hitelállományának kétharmada ma már a Buborhoz kötött, így "automatikus" reakció várható.)



A lakossági szektorhoz képest a vállalati kihelyezések kamatát gyorsabban emelhetik a pénzintézetek. Egyes bankoknál hallatszanak olyan hangok, amelyek szerint szükség lesz például a jelzáloghitelek kamatainak emelésére, vagy a tervezett csökkentések elnapolására.



Miközben a vállalati és lakossági hitelállomány szépen bővült az első fél évben a bankszektorban (és ez várható egész évben), a betéteknél ugyanez csak a cégekre igaz. Erdei drámainak nevezte, hogy a lakossági betétállomány az őszelőn (az inflációt kiszűrve) reálértéken csökkenést mutat. Ez likviditáshiányt teremt, ami akár az ország gazdasági fejlődését is alááshatja.



A megtakarítási hajlandóság csökkenése nemcsak a bankszektor, hanem a nyugdíjpénztári, a lakás-takarékpénztári (ltp) és -- a tőkeszámlán lévő részvények megadóztatásával -- a tőkepiaci szférát is veszélyezteti -- nyomatékosították a szövetség vezetői. Ezt a bankszféra a miniszterelnökkel való egy évvel ezelőtti találkozóján is nyomatékosította, de azóta is "betonfalba" ütközünk -- mondta Erdei.



Az első fél évben a nominális lakossági jövedelem százalékában számított megtakarítási ráta 5,7-re csökkent a tavalyi 7,6 százalékról. Ugyanez reálértéken 2,4 százalékra esett az 1999. évi 4,2-ről. A megtakarítási ráta a GDP százalékában 1,6-re csökkent a tavalyi 3,0-ről, miközben a reálfogyasztás meghaladja a reáljövedelmek bővülését.



Nyers Rezső, az MB főtitkára szerint a szövetség jelezte kifogásait amiatt, hogy a kormányzat 30-ról 20 százalékra kívánja csökkenteni az ltp-k állami támogatásának mértékét a megtakarításokhoz viszonyítva.



A Postabank-privatizációról szólva Erdei elmondta: az MB minden olyan magánosítást támogat, ami garanciát nyújt arra, hogy normális banküzem alakul ki a társaságnál. Úgy vélte: a hazai piacot nemigen változtatja meg, hogy hová kerül egy 4-5 százalékos részesedésű bank.



Az agrárfinanszírozásnál a szövetség egyaránt elfogadhatónak tartaná, ha az állam vásárolná meg a szövetkezeti külső üzletrészeket, vagy ha garanciát nyújtana rájuk.

Aggódnak a megtakarítások csökkenése miatt A bankszövetség szerint a száz bázispontos MNB-s kamatemeléshez hasonló mértékben növelheti a betéti és hitelkamatait a bankszféra egy része a mai ügyvezetőségi ülések után. A szövetség bármiféle privatizációt támogat a Postabanknál, ha annak nyomán egészséges banküzem alakul ki. B. I.-->