BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Távolodva az EU-tól

November 15-i hatállyal emeli a kötelező jegybanki tartalékokra fizetett kamat mértékét az MNB. Ez szakértők szerint részben a magasabb kamatszint, másrészt viszont a hazai szabályozás "elmaradottságának" tartósabbá válását jelezheti.

November 15-i hatállyal egy százalékponttal megemeli a kötelező tartalékokra fizetett kamatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) -- jelentették be tegnap. A erről kiadott közlemény szerint a forintforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb mértékét a jelenlegi évi 5-ről 6 százalékra, a devizaforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb mértékét pedig a jelenlegi 5,5-ről 6,5 százalékra emelik.



A lépést a jegybank a monetáris politikai eszköztárban történt módosulással, valamint a pénzpiaci kamatok változásával indokolta.



A piaci szereplők számára ez elsősorban azt jelzi, hogy a jegybank az infláció ütemének újbóli növekedését és az ebből fakadó magasabb kamatszintet nem átmeneti, hanem hosszabb távon is érvényesülő jelenségnek tartja. Az intézkedésből egyúttal arra is következtetni lehet, hogy a monetáris szabályozás nem közeledik tovább az európai uniós gyakorlathoz. Ennek ugyanis a tartalékráta további csökkentése, valamint a tartalékokra fizetett kamat egyre jelképesebb mértékűvé válása felelne meg.



A jegybank egyébként -- az EU-normákhoz közeledés jegyében -- a tartalékszabályozás új rendjét jelentette be az idén februárban. E szerint 2000. július 1-jétől a kereskedelmi bankok számára kötelező tartalék rátája 12-ről 11 százalékra csökkent. Tartalékkötelessé vált viszont a külföldről származó egy éven belüli források 50 százaléka. A tartalékköteles kör a készpénzállománnyal is szélesedett. A jegybank akkor, bár konkrét ígéretet nem tett, jelezte, hogy a tartalékráta 2001-től tovább apadhat.



A kereskedelmi bankok legfeljebb tízszázalékos, a továbbiakban pedig dinamikusan csökkenő nagyságú tartalékrátát tartottak elképzelhetőnek. A tartalékképzés mostani rendszere uyganis bankszakértők szerint a devizaügyleteket 30-40 bázisponttal drágítja. A forint esetében ugyanez 70-75 bázispontos költséget jelent. A tartalékráta csökkentése tehát jelentősen hozzájárulhatna a kamatszint további apadásához. Persze ugyanezt a tartalékokra fizetett kamat emelése is elérheti.


Emeli a kötelező tartalékra fizetendő kamatot a jegybank November 15-i hatállyal emeli a kötelező jegybanki tartalékokra fizetett kamat mértékét az MNB. Ez szakértők szerint részben a magasabb kamatszint, másrészt viszont a hazai szabályozás "elmaradottságának" tartósabbá válását jelezheti. B. Varga Judit-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.