Nehéz helyzetben érezhetik magukat február vége felé a hazai befektetők: nem igazán könnyű ma kis kockázat mellett tisztes reálhozammal kecsegtető befektetési lehetőséget találni. Az év elején kitűnő lehetőséget biztosító állampapírvétel rövid távon nagy nyereséget hozott, ma azonban inkább kamatemelési várakozásokkal találkozhatunk, ami rontja a hozamkilátásokat. A részvénypiac egyelőre rossz passzban van, s az ingatlanpiacon sem látszik a fellendülés.

Az elmúlt időszak legjelentősebb eseménye kétségkívül a forint árfolyamának januári hektikus mozgása volt, melyet - mellesleg tévesen - a forint elleni spekulációnak keresztelt el a hazai sajtó. A spekuláció ugyanis nem a forint, hanem a forint intervenciós sávja ellen s éppen hogy a forint mellett alakult ki. Mint ismert, ezt a csatát a jegybank nyerte meg a spekulánsokkal szemben, sáveltolásra ugyanis nem került sor. Ehhez a nyeréshez azonban egy másik fronton áldozatot kellett hoznia a jegybanknak, ugyanis két nap alatt 2 teljes százalékponttal csökkentette az alapkamatot. A kisebb kamatra is rengetegen spekuláltak, s az idő őket igazolta. A sáv elleni támadással szembeni védekezésként pánikszerűen reagáló MNB tetemes veszteséget okozott a forint erősödésére játszóknak, azonban hatalmasat nyertek azok, akik kamatcsökkentésben bízva tették meg tétjeiket.

A zuhanó hozamszint nyomán hirtelen megugró állampapír-árfolyamok nyomán jelentősen megugrott a kötvényalapok eszközértéke is. A Budapest II. például az év eleje óta éves szinten 20 százaléknál is nagyobb hozamot produkált, aki pedig szilveszterkor vett az alap jegyéből és rögtön a kamatcsökkentések után kiszállt, 50 százalék körüli éves hozamot érhetett el. Sajnos azonban a dupla kamatvágás egyszeri jelenségnek tűnik, a következő időszakban nem valószínű, hogy infláció feletti hozamot lehet elérni állampapírokkal, illetve kötvényalapokkal.

A forint a spekulációs hullám után visszatért a sávközéptől számított 11 százalék körüli szintjére, mely ugyan némely hisztérikus elemző szerint nagy zuhanás volt a sávszélhez képest, de talán reálisabb lenne ezt a korábbi egyensúlyi állapot visszanyerésének tekinteni. Ez azt is jelenti, hogy ha januárhoz képest vizsgáljuk a hozamokat, akkor a devizabefektetésekkel is el lehetett érni némi nyereséget, ha viszont viszszatekintünk négy hónapnál nagyobb időtávra, akkor egyértelműen a forintban történő takarékoskodás áll nyerőre.

A részvénypiac a szokásos optimista várakozásokkal szemben az idén eddig rendkívül gyengén muzsikált: miközben a régióban például mind a cseh, mind az orosz piac emelkedett, a BUX annyit esett, mint a londoni tőzsde, s csak alig kisebbet, mint a legroszszabbul szereplő európai piac, Frankfurt. Miközben a hazai elemzők továbbra is emelkedést várnak a főbb papíroktól, szinte senkit sem érdekel, hogy blue chipjeink közül egyedül az OTP-nél várható az eredmény infláció feletti bővülése, a növekedési kilátások beszűkülése pedig soha nem ad okot optimizmusra a tőzsdéken. Érdemes lehet viszont odafigyelni kisebb papírokra: a jó osztalékfizető Démász és Zwack már eddig is kitűnően szerepelt, s a tavalyi év nagy vesztesei (Graphisoft, Pannonplast) is emelkedtek az idén. Mindent egybevéve azonban a hazai részvénypiac kilátásai inkább borúsnak tűnnek.

Sajnos a kötvénypiacon is hasonló a helyzet, egyelőre inkább kamatemelési várakozásokat láthatunk. Szerencsére a bankok közötti verseny van olyan erős, hogy néhány pénzintézet még kínál infláció feletti hozamot ígérő betéti lehetőségeket. Érdemes azonban csak rövid távra lekötni pénzünket, egy esetleges kamatemelést követően magasabb hozam mellett újíthatjuk meg befektetésünket. Noha az alapkezelők a minél hosszabb távú megtakarításokat preferálják, érdemes lehet most kiszállni a kötvényalapokból is, és pénzpiaci alapban, vagy magas hozamú bankbetétben nézni végig a kamatemelést.

Természetesen hosszabb távú befektetéseknél még mindig ott az ingatlan, valamint a műkincs is mint alternatíva. Ezeknél valóban hosszabb távú döntésre s nagyobb összegre van szükség. Így van ez a termőföld esetében is, melyet egyes szakértők az idei év legígéretesebb befektetési lehetőségének tartanak. Az ingatlanpiaccal kapcsolatban mérsékeltebb az optimizmus - melyet az elmúlt két évben szertefoszlott remények igazolnak - ugyanis kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy - a részvénypiachoz hasonlóan - az uniós csatlakozás önmagában nem fogja megnövelni az árakat. (ÁG)