Akadályok előtt a külföldi alapok
Mivel ügynök ügynöke a tőkepiaci törvény szerint nem értékesíthet tőkepiaci (befektetési vagy hitel-) terméket, nehéz helyzetbe kerülnek a Magyarországra betörni kívánó külföldi befektetési, illetve vagyonkezelő házak – hangzott el tegnap a PricewaterhouseCoopers által a hazai piac iránt érdeklődő befektetési házaknak rendezett Befektetési alapok Magyarországon című konferencián. Az említett szabály ugyanis gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egy külföldi befektetési alap hazánkban – vállalatalapítás és magyar tőkepiaci engedély nélkül – befektetési jegyeket forgalmazzon. Az európai uniós szabályok alapján eredetileg elég lenne egy listán bejegyeztetnie a forgalmazni kívánt külföldi alapot, ám nálunk ügynökhálózat útján való értékesítéshez minden egyes emberrel külön munkáltatói szerződést kellene aláírnia. Másik lehetőség a bankfiókokban való eladás, azonban a saját befektetési alapokkal rendelkező hitelintézeteknek nem érdekük új szereplő megjelenése a piacon.
Aki mégis a – vállalatalapítással járó – megjelenés mellett dönt, azzal a helyzettel találhatja magát szemben, hogy az értékesítés megszervezése mellett egy sor egyéb dologgal is foglalkozni kénytelen, amelyeket tőlünk nyugatabbra szakosodott szolgáltatók végeznek – állítja a konferencia szervezőjeként is részt vevő Réti, Antall és Madl ügyvédi irodától Marc-Tell Madl közösségi jogi szakértő. Magyarországon közvetlenül kell tehát szerződni az értékesítővel, foglalkozni kell a számlavezetéssel, és a kifizetéssel (pénzkezeléssel) is, ugyanakkor kötelezően el kell választani az értékesítést a vagyonkezelési tevékenységtől. További jogi problémát jelent, hogy a hazai törvények szerint értékesítőnként csak egy darab eladói jutalék határozható meg. Ez is a magyarázata annak, hogy a hazai alapoknál alig alkalmaznak eladói jutalékokat, hanem sajátos magyar megoldásként lehetséges maximális alapkezelői díjat alkalmaznak, ami gumitarifaként működik.
