Fúzióra készülő tőzsdék

Európa „tőzsdetérképét” átrajzoló, meghatározó döntés születhet ma a francia irányítású, hollandiai bejegyzésű Euronext NV integrált tőzsde amszterdami közgyűlésén. A párizsi, a brüsszeli, az amszterdami és a lisszaboni értéktőzsdét, valamint a londoni Liffe határidős tőzsdét magában foglaló Euronext részvényeseitől függ, hogy újabb transzkontinentális, a világ legnagyobb börzéje vagy egy igazi páneurópai tőzsde jöhet-e létre. Úgy a New York Stock Exchange (NYSE), a világ vezető tőzsdéje, mint kontinensünk második legnagyobb börzéje, a Deutsche Börse (DBAG) is az Euronexttel szeretne egyesülni. A legesélyesebbnek egyelőre a NYSE tűnik, amely tegnap reggel jelentette be, hogy ajánlatot tett az Euronextre: minden Euronext-részvényért 0,98 NYSE Euronext-papírt, illetve 21,32 eurót adnának. A NYSE mostani részvényeit egy az egyben cserélnék be az új papírokra. Reto Francioni, a német tőzsde vezérigazgatója lapunknak küldött közleményében leszögezte: a DBAG–Euronext egyesüléssel igazi pán-európai tőzsde jönne létre. A német–francia tárgyalások már többször megfeneklettek. A DBAG ellen szól, hogy a Euronext vezetése a közgyűlési előterjesztésben azt ajánlotta: ne szavazzák meg a Winchfield Holdings NV befektetői csoport azon napirendi javaslatát, miszerint a DBAG-vel való egyesülés szolgálná leginkább a részvényesek érdekeit. Sajtóhírek szerint a Winchfield az Euronextben és a DBAG-ben tulajdonos The Children’s Investment Fund (TCI) trójai falova, ám ezt nehezen lehet bizonyítani. Az viszont biztos, hogy a NYSE legnagyobb tulajdonosa, az Atticus Capital alap szintén tulajdonos mindkét tőzsdében. Az Atticus és a TCI korábban erősen szorgalmazta a két európai börze összeolvadását.