Akár kétmilliárd forintos osztalékjavaslat is érkezhet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mai közgyűlésére. Értesüléseink szerint a 100 forintos névértékű BÉT-részvényre vetítve így 370 forintot fizethetnek. Lapunk úgy tudja, azért biztos az osztalékfizetés, amely egyébként igen magas, mert a BÉT nem veheti meg az MNB tulajdonában lévő 53,33 százalékos Keler-pakettet. Ha ez az idén mégis – a piac szerint csoda folytán – megtörténhetne, akkor az a BÉT más forrásokból ezt finanszírozni tudja. A tőzsde részvényesei elé az adózott eredmény felosztásán, az osztalék megalapításán túl a tavalyi üzleti évről szóló jelentést is előterjesztik. A BÉT 2005-ös adózott eredménye megközelíti a kétmilliárd forintot, ez csaknem kétszerese lesz a 2004-es évi 1,038 milliárd forintos profitnak. A BÉT a Központi Elszámolóház és Értéktártól (Keler) tavaly magas, 533 millió forintos osztalékot kapott. A Keler május eleji közgyűlésén csaknem 2,1 milliárd forintos osztalékalapot hagytak jóvá, ebből a BÉT egymilliárdot kap. A Budapesti Értéktőzsde legkiemelkedőbb eseménye tavaly az árutőzsdei integráció volt, ezzel jelentősen bővült a határidős és opciós devizapiaci forgalom. A tőzsde havi átlagos összforgalma tavaly megközelítette a 400 milliárd forintot, ez jóval felülmúlja az addigi „rekorder éveknek” számító 1998–2000 közötti 300 milliárd forintos havi átlagforgalmat. A BUX múlt évben a 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt, ez úgy régiós, mint globális szinten kiemelkedő, főleg tudván azt: az állampapírokon tavaly elérhető maximális hozam 9 százalék körül alakult. Az emelkedés motorja tavaly is az OTP és a Mol volt. A bankpapír 2005-ben 27, az olajrészvény 62 százalékkal drágult. SA
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.