Rossz kilátások a betéteknél
Ennek megfelelően nem sok jóra számíthatnak a betéti konstrukciókat preferáló hazai megtakarítók. A 2005. szeptember 20-i utolsó kamatvágás óta gyakorlatilag ugyanazon a szinten – 4,63–4,66 százalékon – áll a háztartások által lekötött forintbetétek átlagos évesített kamatlába. Az alacsony, 2-3 százalékot biztosító folyószámlabetétek és a lekötött betétek közötti rés szűkülését jól tükrözik az elmúlt két év háztartásibetét-állományának a változásai. Míg 2004 márciusa és 2005 márciusa között a látra szóló betétek állománya még 19, a lekötött betéteké pedig 8,6 százalékkal növekedett, a következő 12 hónapban a folyószámlabetétek növekedési üteme megduplázódott – 38,1 százalékkal, 1623,8 milliárd forintra nőtt –, miközben a lekötött betéteké épp a felére, 4,3 százalékra esett vissza.
Mivel a fenti tendencia visszafordítására nem sok esély mutatkozik, egyre több hitelintézet jelenik meg kombinált konstrukciókkal (valamilyen befektetési alappal kombinált betéttel) a piacon. A befektetési alapok népszerűsége ugyanis töretlennek látszik. A márciust megelőző 12 hónapban több mint 53 százalékkal, 2066,2 milliárd forintra emelkedett a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke, ezen belül a háztartások által birtokolt rész 43,7 százalékkal emelkedve, 1457,4 milliárd forintra módosult.
Jelenleg négy hazai hitelintézet kínál befektetési alappal kombinált betéti konstrukciókat. A vonzó induló kamatokon túl a konstrukciók általános jellemzője, hogy a tőkerész idő előtti feltörésekor a befektetési jegyek eladásából a bank a standard díjon felül további 1-2 százalékkal megsarcolja az ügyfelet. A szerződéses idő pedig csupán a CIB Banknál egyezik meg a betét futamidejével, míg a standard eladási díj a HVB kivételével ötszáz forintos összeget tesz ki.
