Gordon Brown brit miniszterelnök már a 70-es években leáldozó Bretton Woodsi pénzügyi struktúra visszahelyezését emlegeti (ebben aranyfedezet mellett folytattak kötött devizagazdálkodást az országok). Európában mindenhol állami felügyelet alá vonják a bankszektor jelentős részét, és hatalmas, a hazai össztermékek 20-30 százaléka körüli közpénzzel tartják fenn a kormányok a gazdaságaik finanszírozhatóságát. Úgy tűnik a szabad tőkepiac helyét ismét az állami ellenőrzéssel működő pénzrendszer veheti át. A hétvégén már kilátásba helyeztek gyors lépéseket a G7 vezetői washingtoni találkozójukon.
Angela Merkel német kancellár ma egy 500 milliárd eurós csomagot jelentett be, amelynek keretében Németország bankjainak kötelezettségei fölött vállal garanciát a kontinens legnagyobb gazdaságú országának kormánya.
Ebből 400 milliárd lesz a közvetlen kölcsöngarancia, 80 milliárdból újratőkésítik a bankokat, még a maradék 20 milliárd amolyan vésztartalékként, nem várt veszteségek fedezetére szolgál majd. A lépés mértékét jelzi, hogy az összeg Németország hazai össztermékének 20 százalékát éri el. Ennél jelentősebb közterhet jelent az Egyesült Királyság tőkeinjekciója, amely 500 milliárd fontot tesz ki, és az ország hazai össztermékének 30 százalékát éri el. E felett ma további 37 milliárd fontos segélyt ad a brit kormány a Royal Bank of Scotlandnek (RBS), a HBOS-nek és a Lloyds TSB Groupsnak. A lépéssel az állam válik többségi (58 százalékos) tulajdonossá az RBS-ben és a HBOS-ben is. A bejelentést követően a két bank vezérigazgatóját - Fred Goodwint (RBS) és Andy Hornbyt (HBOS) - azonnal elbocsátották.
Franciaország is hasonló méretű állami gondoskodással igyekszik lehűteni az ideges pénzpiaci kedélyeket. Nicolas Sarkozy francia elnök is ma jelentette be, hogy 360 milliárd eurós csomaggal bankgaranciát vállal az ország vezető hitelintézetei fölött. Az erős állami hagyományokkal rendelkező országban 1982 óta nem történt ekkora méretű beavatkozás a tőkepiacba – hívják fel a figyelmet elemzők.
Az Egyesült Államokban is már a tervező asztalon van, hogy pontosan mire is költsék a 700 milliárd dolláros banki segélycsomagot. Henry Paulson pénzügyminiszter vezető hitelintézetek részvényeiből szeretne bevásárolni, vagyis államosítási hullám törhet ki az atlanti-óceán túlpartján is. Közben a világ vezető jegybankjai további kedvezményekkel igyekeznek likviditást pumpálni a pénzpiacba. Az amerikai Fed, az EKB, a Bank of England és a svájci jegybank mai közös közleményükben korlátlan mennyiségű dollárhitelt piacra bocsátását jelentették be (fix kamatár mellett).
A hírre csökkent a három hónapos dollár és euró felára: az Egyesült Államokban 4,82 százalékról 4,75-re, az euró térségben 5,38-ról 5,32 százalékra. Jellemzően a jó légkörben a közös térég devizája ma 2 százalékot erősödött, (ilyen mértékű ralira egy hónapja nem volt példa). A világ vezető tőzsdemutatói pedig 7-8 százalékos pluszban várják a mai kereskedés zárását.
