Rémes hitelhelyzet - Tömeges bedőlésre számít a PSZÁF
Az említett fenyegetést a hatóság egyrészt a hazai lakosság tavalyi eladósodottsági szintjére, másrészt a 2008 közepe óta jelentősen szigorodó hitelezési feltételekre alapozza, de olyan külső körülményeket is megemlít, mint például a régióval szemben fennálló követelések esetében a térség kockázatainak számottevő növekedése.
A hitelkockázati költségek már tavaly látványosan megugrottak, de nőtt a nem teljesítő hitelek állománya is, s ez a folyamat az év vége felé érzékelhetően tovább gyorsult. A felügyelet prognózisa szerint gyakorlatilag biztos, hogy az idén ez a tendencia tovább folytatódik, csupán ennek sebessége, illetve intenzitása kérdéses. A háztartások adóssághelyzete egyre rosszabb képet mutat: tavaly a teljes hiteladósság 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságráta pedig 51-ről 64 százalékra nőtt.
A változásban persze jelentős szerepet játszott a forint gyengülése is. Részben emiatt, részben a kamatok folyamatos ingadozása miatt a becsült törlesztési és kamatteher mértéke is 25 százalékkal nőtt tavaly, és tekintettel arra, hogy a háztartások összes tartozásának csaknem 70 százaléka devizában (túlnyomó része svájci frankban) van, a forint további értékvesztése a várható hitelveszteségeket is jelentősen növeli.
A nem pénzügyi vállalatok adóssághelyzete annyiban tűnik kedvezőbbnek, hogy e szektor pénzügyi kötelezettségei több évre visszamenően, így 2008-ban is jóval stabilabb volt, mint a lakosságé. Az összes pénzügyi kötelezettség állománya tavaly 6,5 százalékkal, az ezek mintegy felét kitevő – tehát nemzetközi összevetésben viszonylag mérsékelt arányú – adósság állománya pedig 12 százalékkal emelkedett. Az év végén az összes vállalati adósság az éves GDP 123 százaléka volt.
