Oszkó Péter ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség szerint a pénztári devizabefektetések korlátozása visszalépést jelent.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a nyugdíjpénztárak elhibázottnak tartják a szabályozást, mondván az árfolyamváltozásból adódó kockázatok semlegesítésére elegendő lett volna a devizaügyletek fedezését előírni.
A szóban forgó kormányrendelet csökkenti a portfóliók differenciálhatóságát, szűkíti az ésszerű kockázat mellett elérhető legmagasabb hozam elvéből következő több lábon állást, és arra kényszeríti a kasszákat, hogy akkor is szálljanak ki a devizaalapú befektetéseikből a megadott határidőig, ha azokat éppen nem éri meg eladni – támadja például az intézkedést állásfoglalásában az OTP Magánnyugdíjpénztár.
Az új szabályozás olyan irányú befektetésekre orientálja a nyugdíjpénztárakat, amelyek a devizakockázatok kiszűrését biztosíthatják a későbbi nyugdíjjogosultak számára, illetve a külföldi tőkepiaci befektetések állományát sem csökkentik szélsőségesen - fejtette ki viszont a tárcavezető.
Kiemelte: a minisztérium minden szempontot figyelembe vett azért, hogy a későbbi nyugdíjszolgáltatások alapjául szolgáló befektetések a lehető legjobb hozamot hozzák, miközben a belföldi megtakarítások is kiegyensúlyozott képet mutatnak.
A visszaeső belföldi megtakarítások mellett ugyanis a teljes magyar gazdaságot terhelő kamatszint olyan mértékben elszaladhat, hogy az még akkor is hátrányos lenne az országnak, ha közben szűk befektetési portfóliók magas befektetési hozamot képesek elérni - fűzte hozzá Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter szerint ez a szabályozás ezért azt célozza, hogy egy kellően finanszírozott jó befektetési portfóliót alakíthassanak ki a nyugdíjpénztárak.
Megjegyezte: az előírások semmilyen módon nem orientálják hátrányos, alacsony hozamokat hozó befektetésekre a pénztárakat, de eközben biztosított a pénztártagok szolgáltatásának devizafedezete és a magyarországi megtakarítási hajlandóság növekedése is.
