Ha az idei hiányt nézzük, akkor kb. 1600 milliárd dolláros hiánnyal kalkulál a Fehér Ház, amire a második világháború óta nem volt példa, sőt új rekordot jelent. A következő néhány év így is sorsdöntő lesz az amerikai makrogazdasági pálya szempontjából, hisz szembe kell nézni az egyre duzzadó hiánnyal, amit az elmúlt évek adócsökkentései, illetve az eszméletlen mértékű stimulus programok okoztak.
Másrészről a 10 százalék fölötti szintje és a reálszféra siralmas állapota (még ha a szám szépen is mutat, de a részletekben óriási ellentmondások vannak) kicsit nehézkessé teszi a hiány szigorú kezelését, mivel könnyen derékba törheti a jelenleg tapasztalható enyhe fellendülést. A miatt pedig az adóbevételek sem úgy csordogáltak be a költségvetésbe, ami szintén árnyalja a képet. Ettől függetlenül a következő pár évben a kormányzat 700 milliárd dollárra igyekszik lefaragni a költségvetési hiányt, de az évtized végére újra az 1000 milliárdos szintet ostromolhatja majd a mutató.
Az eddig kinyilatkoztatott hiánycsökkentő lépésekből nem igazán látni a jelentősebb megtakarítást, holott az amerikai államadósságot finanszírozó országok (köztük Kína a legnagyobb) valami új irányt szeretnének már látni, mivel ennek hiányában kevésbé lesznek hajlandóak százmilliárdokat lejegyezni az állampapírokból, ami természetesen a hozamszintek emelkedését vonhatja maga után, ami még drágábbá teheti az USA számára a finanszírozást.
Nem is beszélve arról, hogy az úgynevezett "baby boom" korszak szülöttei (1950-60-as évek) is megkezdték a nyugdíjba vonulást, ami még nagyobb terhet ró mind a mind az egészségügyi rendszerre, és a források egyáltalán nincsenek biztosítva a kielégítő működéshez. Persze ez nem csak az USA-ra igaz, hanem minden fejlett államra, ahol szintén óriási kihívást jelenthet a kormányzatoknak ennek kezelése. Szóval bármilyen irányból is közelítjük a költségvetési hiányt, egyre csak azt látni, hogy a mostani kormányzatok a jövő generációk terhére adósodtak el, újra csak a rövid távú szemlélet uralkodik a politikusok körében.
