A miniszterelnöki megbízott felhívta a magánnyugdíjpénztári tagok figyelmét, hogy a befizetett vagyonuk nincs biztonságban. A politikus a szerdai Magyar Nemzet egyik újságcikkére hivatkozott, amelyben a lap arról ír, hogy a Honvéd Magánnyugdíjpénztárban a tagok 200 milliós veszteséget könyvelhettek el.
Egyre több adat van a birtokunkban, amelyek arról szólnak, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el - fejtette ki a képviselő. Selmeczi Gabriella aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a folyamat 2011. január 31-ig felgyorsulhat. Megerősítette: a magánnyugdíjpénztári megtakarítások reálhozama adómentes lesz.
Arra a kérdésre, hogy milyen újabb jelek, bizonyítékok merültek fel, ismertette: a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárról van szó, amely olyan ingatlanbefektetéseket eszközölt, amelyből csaknem 200 millió forinttal szegényebben került ki. (Az esetek 2000-2001-ben történtek a Honvéd önkéntes pénztári ágánál - tehát nem a magánnyugdíjpénztárnál -, amivel kapcsolatban a PSZÁF 2001 és 2004 között 8 határozatot hozott, végül a vezetőkre pénzbírságot szabott ki: 3 vezető összesen 250 ezer forint bírságot kapott. - A szerk.)
Megjegyezte: a Honvéd ügyvezetője egyben a Stabilitás Pénztárszövetség egyik alelnöke (elnökségi tagja - A szerk.). "Amennyiben az egyik pénztárban nem jól gazdálkodik Szenes Zoltán ügyvezetésével a csapat, mi a garancia arra, hogy akár a jövőben pozitív hozamot tudnak elérni" - vetette fel. (12 év reálhozamai a Honvéd Magánnyugdíjpénztárnál: Klasszikus portfolió: 3,54%; Kiegyensúlyozott: 2,96%; Növekedési: 2,18% - ezzel mindhárom portolióban a legjobbak között van - A szerk.)
Pályakép
Szenes Zoltán az inkriminált időszakban Magyarország és NYEU katonai képviselője Brüsszelben, majd a NATO logisztikai főnöke Nápolyban. 2003. március 1-jétől altábornagyként a HM Honvéd Vezérkari főnöke, aki 2005. február 01-jével vonult nyugállományba. Azóta a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezetője, megörökölve a korábbi helyzetet.
A megbízott azt mondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezetését és ezt a befektetési módszert.
A magánnyugdíjpénztári tagok többségének reálhozama van a megtakarításán - derül ki a PSZÁF adatsoraiból. Jól fizet a "nyugdíjtőzsde"
Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárak hosszú távra fektetnek be, s 20-30-40 év alatt pótolhatják a veszteségeket, úgy reagált: a világgazdasági helyzet kiszámíthatatlan, gazdasági válságok és fellendülések jönnek, mennek, lehet, hogy hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást, de az biztos, hogy ha valaki abban az évben megy nyugdíjba, amikor gazdasági válság van, akkor elveszíti a vagyonának a jelentős részét.
"Élünk a gyanúperrel, hogy esetleg felgyorsulnak a rossz döntések. Remélem, hogy ez nem így fog történni, a vizsgálat már elindult erre nézve" - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta, miért gondolja, hogy a vagyonvesztés fel fog gyorsulni. Selmeczi Gabriella megerősítette, hogy az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél adómentes lesz a pozitív reálhozam.
A megbízott ismertette: a kormánynak két héttel ezelőtt már volt egy olyan döntése, hogy ha valaki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, és a magánnyugdíjpénztárnál nyereséget könyveltek el a javára, ha ezt az összeget szeretné kivenni egy összegben, az adómentes lesz.
Amikor azonban a törvénytervezet készült, a vita során - főképp jogászok - azzal érveltek, hogy a személyi jövedelemadó jelentősen csökkent, csak 16 százalékot kellene a kivett összegre fizetni, ezért úgy lenne helyes, ha a magánpénztári tag megtakarításának a nyeresége alá esne. A parlament elé így került be a törvényjavaslat.
A miniszterelnök álláspontja azonban változatlanul az volt, hogy veszélyben vannak a nyugdíjak, ezért mindenképpen próbálják elérni, hogy adómentes legyen a nyereség. Ezt most egy nyilatkozattal erősítették meg - mondta Selmeczi Gabriella.
Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztériumban intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az átlépés lezárultáig - január 31-ig - meglegyen a jogszabályi alapja annak, hogy ha valaki a magánnyugdíjpénztárból visszalép "a biztonságot nyújtó" állami rendszerbe, akkor a megtakarítása utáni reálhozam egy összegben való felvétele adómentes legyen, az átlépés ne járjon semmiféle költséggel. Tehát sem adó, sem járulék nem fogja terhelni ezt az összeget - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott.
