Diszkriminációnak számít-e, ha két ugyanolyan adózónak az állam más-más ígérvényt tesz – írja a Magyar Narancs a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásáról írt összefoglaló cikkében.
A maradás mellett döntő pénztártagoknak a továbbra is levont járulék ellenére ne járjon állami a nyugdíjjárulékot ezért nyugdíj-hozzájárulássá nevezték át. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ugyanis a járulékkal ellentétben az adójellegű befizetésekért nem jár közvetlenül állami szolgáltatás, a jogvita kérdése tehát, hogy a járulék fogalmát „megerőszakoló” trükk jogilag helytálló-e – írja a hetilap.
Ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság esetleg úgy ítélné meg, hogy diszkriminatív a törvény, az leginkább a maradást választóknak kedvezne, amennyiben ezzel újra jogosultak lenne befizetéseik után az állami nyugdíjra. A kormány azonban hiába zárta ki a pénztártagokat a magyarországi tb-ből, ha a tagok külföldön kezdenek dolgozni, más országok társadalombiztosításában továbbra is szerezhetnek szolgálati időt, amelyet itt Magyarországon is figyelembe kell venni.
Azonban a Stabilitás Pénztárszövetség honlapjáról a tisztán állami rendszerbe visszatérők is kitölthetnek egy, a pénztáruknak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ONYF) elküldendő jogfenntartó nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy csak azért döntöttek így, mert különben jelentős hátrányt szenvedtek volna – emlékeztet a Magyar Narancs.
A nyilatkozatnak nincsen olyan kockázata, mint a kiszerződésnek, ezért mindenki aláírhatja, aki vitatja a teljesítés jogszerűségét. Ha pedig sokan írják alá, a kormány nem mondhatja azt, hogy mindenki szabadon választhatott, és lám-lám, mégis csak a töredékük maradt pénztártag. A jogfenntartást persze az állam és egy magányszemély viszonylatában nem könnyű értelmezni, mert állami aktussal bármi megtehető, ami nem alkotmányellenes, ezért a nyilatkozat aprópénzre válthatósága kevésbé valószínű – mondta el a hetilapnak Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, hangsúlyozva ezzel a nyilatkozat inkább politikai demonstrációs szerepét.
A visegrádi úti Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon lapunk munkatársának a nyugdíjbiztosítási szakügyintéző azért nem akarta aláírni a nyilatkozatot, mert – ahogy fogalmazott – „az internetre illegálisan kerültek fel ezek az okmányok”.
A visszalépőknek járó reálhozam
Továbbra is kérdés, az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők által visszaigényelhető reálhozam mértéke – emlékeztet a hetilap. A törvény értelmében a pénztári hozam inflációt meghaladó részével a volt tagok rendelkezhetnek: felvehetik egy összegben, adókedvezménnyel kiegészítve önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra utalhatják, illetve odaadhatják az állami nyugdíjbiztosítónak. Ehhez azonban első lépésben a teljes tagsági jogviszonyhoz tartozó inflációt és az ennek megfelelő hozamot kell tagonként egyesével megállapítani, hiszen az függ az egyes havi befizetések nagyságától és a rájuk eső, az adott hónaptól mostanáig számolt, a KSH által közölt havi fogyasztói árindexek szorzatától.
A számítások elvégzését a pénztárakra bízták, a vonatkozó kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a pénztáraknak a visszaléptetés végrehajtására ütemtervet kell készíteniük, és „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő taggal való elszámolás fordulónapja azon hónap utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv alapján megtörténik”. Így az elszámolás napja attól függ, ki mikor kerül sorra, és ebből fog adódni, hogy éppen mennyit érnek az elszámolandó értékpapírok. Bába Julianna szerint ezért most nincs is értelme arról beszélni, hogy ki mekkora reálhozamra számíthat.
A rendelet nem egyetlen értéknapra fixáltatja az árfolyamokat, hanem az árfolyamkockázatot az egyes tagokra telepítették, ezért lesz, aki jobban jár, lesz aki rosszabbul. Lehet, hogy januárban jó lenne a reálhozam, jövő augusztusban megint, csak pechjére éppen mmonjuk októberben, nem mert a pénztárak elkezdték piacra dobni az eszközeiket, hogy likviditást teremtsenek a kifizetésekhez, hogy meg tudjanak felelni ennek a remek jogszabálynak – mondta el Bába Julianna.
A Pénztárszövetség elnöke szerint egymás sarkát fogja mindenki taposni, hogy az ő kifizetését teljesítsék előbb. Véleménye szerint a kockázatot lehetett volna az államhoz telepíteni, hiszen ő ül a papírokon, neki lenne ideje kivárni, amíg egy esetleges árfolyambeesés kiegyenlítődik.
Ezért is aggasztó, hogy miképp váltják majd készpénzre az értékpapírokat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legutóbb december 7-én közölt adatokat a pénztári vagyonról, eszerint a papírok akkor3047 milliárd forintot értek. A vagyonból 1 475 milliárd a magyar állampapír, 100 milliárd az egyéb 57 milliárd a bankbetét, 294 milliárd a és 1 035 milliárd a befektetési jegy – írja a Magyar Narancs.
Borbély László András az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak azt nyilatkozta, hogy bár még nincs kész az értékesítési stratégia, sem a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet, valószínűleg a tőzsdei értékesítés helyett inkább aukciókon adják el az értékpapírokat.
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók
A Napi Gazdaság információi szerint többen is gondolkodnak azon, hogy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót alapítsanak. Így továbbra is többpilléres nyugdíjrendszer működne Magyarországon, mely új pillérnek már 2007-ben törvényi hátteret biztosítottak, azonban a kihirdetést követően érdektelenség fogadta a lehetőséget.
A konstrukció szerint a nyugdíjszolgáltató intézményt, amely zártkörű részvénytársaságként működhet, egy munkáltató, valamint bank, biztosító, részvénytársaság, befektetési társaság alapíthatja, bármikor csatlakozhat hozzá új foglalkoztató – írja a Napi Gazdaság.
A modell szerint a munkáltató a munkavállalóval szerződésben állapodhat meg a havi befizetés összegéről, amelyet a munkavállaló maga is kiegészíthet. Ha az alkalmazott munkahelyet vált, új foglalkoztatójával lehetősége van hasonló kontraktust kötni, a korábban elhelyezett megtakarítás később természetesen járadékra váltható.
Valószínűleg azért fulladt a konstrukció eddig teljes érdektelenségbe, mert viszonylag későn épült be. Mire 2007-ben a parlament elé került, addigra tízéves múltra tekintett vissza a tb-reform, s 2005-től már a nyugdíj-előtakarékossági számlák is megjelentek. Most azonban a második pillér megszüntetésével új helyzet teremtődhet. Azt ugyanakkor látni kell, hogy egy ilyen intézmény felállítása nem megy azonnal – írja a Napi Gazdaság.
Százmilliókat költhettek kampányra a nyugdíjkasszák
Akár a kétszázmillió forintot is meghaladhatja az az összeg, amelyet november vége óta felvilágosítónak nevezett reklámkampányokra költöttek a hazai magánnyugdíjpénztára. Ezeket saját működési költségeikből fizetik, ez a költség a pénztártagok által befizetett díjakból levont pénzekből képződik – írja a Magyar Nemzet. Arról, hogy az ONYF által kiküldött tájékoztatás mennyibe került, nincs információ.A magánnyugdíjpénztári tagoknak még hat napjuk van arra, hogy nyilatkozattal erősítsék meg tagságukat. A pénztárak most amiatt aggódhatnak, vajon képesek lesznek-e teljesíteni a törvényi szabályozásban előírt kétezer fős minimális taglétszámot.
