A hordónként száz dollár fölé emelkedő kőolajár előnybe hozza az alternatív energiahordozókat, és az ezekkel kapcsolatos befektetéseket is. „Viszonylag egyenes az összefüggés az olaj- és nyersanyagárak és a megújuló energia-befektetések között, minél drágábbak az előbbiek, annál jobban megéri az utóbbiakba befektetni” - magyarázza Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő szakértője, az alapkezelő zöldenergia szektorba fektető alapjának részvényportfólió-menedzsere.
A megújuló energiacégek termékeire viszont csak akkor állnak át a felhasználók, ha a kőolaj ára tartósan magasnak bizonyul. Hogy ez így lesz-e, arról megoszlanak a vélemények. „Az árakat az arab világban lévő konfliktusok miatti spekuláció tartja magasan” - vélekedik Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, aki szerint hamarosabb csökkenhet a fekete arany ára. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója viszont néhány napja egy sajtóbeszélgetésen éppen azon a véleményen volt, hogy a kereslet-kínálati viszonyok alapján sem irreális a 100 dollár körüli kőolajár, és ha a világ GDP-je a várakozásoknak megfelelő ütemben bővül, azzal az energiahordozók iránti kereslet, és így azok ára is emelkedhet. Egy biztos, az arab világban látott bizonytalanságok sok befektetőt és beruházót elbizonytalaníthatnak a hagyományos energiahordozókat illetően. „Kijózanító hatású kell legyen, hogy a világ kőolajkészletének háromnegyede politikailag instabil országokban található” - mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.
Mindezek alapján úgy tűnik, mindenképpen megéri most a zöld energiával foglalkozó cégekbe fektetni. Ezeknél sem mindegy viszont, melyiket választja a befektető - mondják a szakemberek. A kőolaj árán túl egy másik tényező is befolyásolhatja ugyanis a zöldenergiában érdekelt cégek árfolyamát, mégpedig az állami támogatások alakulása, amelyek komoly mértékben alakíthatják az ilyen vállalatok rövid távú nyereségességét. „Mivel mostanában sok fejlett állam van súlyosan eladósodva, lehetséges, hogy az ilyen támogatások mértéke átmenetileg csökken” - figyelmeztet Pallag Róbert. Czachesz szerint különösen a napelem- és szélkerékgyártó cégek sorsa függhet nagymértékben a szabályozások alakulásától.
Hosszú távon viszont bizakodásra adhat okot - állítja a Generali Alapkezelő szakértője -, hogy a ma még óriási széndioxid-kibocsátónak számító Kínában és más feltörekvő országokban számos infrastrukturális beruházás folyik, és ezeknél egyre több zöldenergiát használhatnak. A piacra azonban az elmúlt években számos kínai szereplő is belépett, amelyek a hatalmas belső kereslet mellett külföldön is megvethetik a lábukat, és árversenyre kényszerítve a versenytársaikat, lenyomhatják az iparág profitját - figyelmeztet Czachesz.
Az OTP Alapkezelő szakértője szerint a legnagyobb növekedési lehetőség most a pénzt megtakarító megoldásokat kínáló társaságok részvényeiben lehet. Példaként említette a Johnson Controlst, amely intelligens energiafelhasználási megoldásokat kínál az ügyfeleinek. Ebbe a kategóriába tartozik még a hazai RFV is, amely több hazai intézménynek is az egyik stratégiai befektetése. A társaság részvényéből van az Generali Greenergy befektetési alapjában, de komoly tulajdonos a cégben az OTP Alapkezelő, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő és az Erste Befektetési Zrt. is. A nemzetközi piacon is felfigyeltek a cégre, nemrég a londoni tőzsdén jegyezett Utilico vásárolt benne nem egészen 1,5 százalékos részesedést. A romániai városok távhőellátásának korszerűsítését végző cég egyébként ma közli középtávú stratégiai terveit, és a szakértők szerint ez is hatással lehet az árfolyama további alakulására.
Egy másik „zöld” cég is forog a pesti tőzsdén: a Pannergy. Vele kapcsolatban azért bizonytalanabbak a szakértők. „Az árfolyam alakulása attól is függhet, sikerül-e a cégnek további uniós támogatásokat elnyernie, illetve a folyamatban lévő projekteknek hogyan alakul a készpénz-termelő képessége” - mondja Pallag Róbert. Az RFV árfolyama egyébként február első felében ismét meglódult, és jelenleg már 9400 forint körül kereskednek a papírral, a Pannergyre kevésbé hatottak a közelmúlt eseményei, fontos bejelentések sem láttak napvilágot vele kapcsolatban, így 900 forint körül stagnál az árfolyama. Pallag szerint egyébként kockázatot jelent mind a Pannergy, mind az RFV esetében a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakulása miatt az állami kézbe kerülő részvénycsomagok sorsa.
Nem csak részvényen, de befektetési alapokon keresztül is részesedhetnek a hazai befektetők a zöld cégek nyereségéből. Egyebek mellett az OTP, az Aegon, a Generali és a K&H alapkezelői is indítottak ilyen alapokat. Hosszú távon jó befektetésnek bizonyulhatnak ezek a konstrukciók, de rövidtávon az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglehetősen ingadozó az árfolyamuk, és magas a kockázatuk is.
