A bruttó hitelállományuk azonban a hitelpiac helyzetének megfelelően 1,9 százalékkal, 641,8 milliárd forintra csökkent. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatolótőke viszont 113,874 milliárd forint volt a fél év végén, ez 6,7 százalékkal több a tavalyinál. Emellett emelkedett az integrált takarékszövetkezetek átlagos tőkemegfelelési mutatója is.
Az értékpapírok állománya 17,4 százalékkal, 401,2 milliárd forintra bővült, míg hiteloldalon a vállalati portfólió növekedése emelhető ki, amely 2,8 százalékkal, 284,6 milliárdra erősödött. Ennél is jelentősebben, több mint negyedével emelkedett az önkormányzati finanszírozás állománya. Az önkormányzati hitelek 14,6 milliárd forintos bruttó értéke 25,5 százalékkal nőtt a tavalyi első fél évhez képest.
A tavalyelőtti és a múlt évi csökkenés után az idén már emelkedhet a takarékszövetkezetek nyeresége. Az előző két esztendőben csökkent és tavaly már csak 6 milliárd forint volt az öszszes szövetkezeti hitelintézet adózott nyeresége. Ez évben viszont csak az integrációba tömörült takarékok már az első fél évben 5,468 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el.
„Örömteli, ám nem meglepő a számunkra, hogy a betétállományunk, ha kismértékben is, de folyamatosan tud növekedni” – mondta az eredményeket értékelve Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: a betétállomány annak ellenére nőtt, hogy a takarékok nem csatlakoztak a piac által diktált kamatversenyhez, melyet az ügyvezető őrültnek és sokszor irreálisnak nevezett. Elismerte, hogy bizonyos folyamatoknak nem tudnak ellenállni, így például a hitelportfóliójuk minősége romlott az utóbbi hónapokban.
Varga Antal korábban lapunknak azt mondta: az idén a betétállomány és a mérlegfőösszeg növekedésére számítanak. A hitelállomány viszont a piaci folyamatoknak megfelelően alakulhat, ám itt is növekedést várnak. Szerinte a szektor idei nyeresége a tavalyihoz hasonló mértékű lehet. A takarékszövetkezetek súlyát az utóbbi években az értékelte fel a pénzügyi rendszeren belül, hogy tevékenységük hagyományosan lakossági betétgyűjtésre épül. Ezért a pénzügyi válság ellenére folyamatosan nőtt a betétjeik állománya.
A takarékszövetkezetek leginkább a kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok körében tudták ügyfélkörüket bővíteni. Különösen jelentős részesedést szereztek a Széchenyi-kártyához és a Gazdakártyához kapcsolódó szolgáltatásokban. Az előbbinél piacvezető pozíciót sikerült elérniük. Nem hanyagolható el az sem, hogy sok olyan ügyfél pártolt át a takarékokhoz, amelyik nem kapott hitelt korábbi számlavezetőjétől vagy más hitelintézetektől.
