Kevesebb kárt okoztak a hazai bankkártyacsalók
A kibocsátói üzletágban az MNB adatai szerint 11,59 ezer alkalommal követtek el tavaly visszaéléseket, összesen 568,4 millió forint értékben. A darabszám 1,3 százalékkal elmaradt a 2010-ben regisztrálttól, ám az érték kismértékben, 5,28 százalékkal növekedett az egy évvel korábbitól. A leírt veszteség viszont drasztikusan csökkent tavaly a bázishoz képest: a jegybank által kimutatott 127,6 millió forint alig több mint egynegyede a 2010-ben regisztráltnak. A veszteség 62 százalékát ugyanakkor a kártyabirtokosoknak – vagyis az ügyfeleknek – kellett állniuk, igaz, ez is nagyjából egyötödével csökkent 2010-hez viszonyítva.
Az elfogadói hálózatban jóval látványosabb a javulás az MNB statisztikái szerint. A visszaélésekkel érintett műveletek darabszáma itt tavaly több mint 58 százalékkal 2074-re csökkent, míg a felmerült kár értéke is közel kétharmadával 144,8 millió forintra esett vissza. A leírt veszteség végül 133,9 millió forintot tett ki – itt is látványos a visszaesés –, amiből a kereskedőknek 28 millió forintot kellett állniuk.
Érdekes ugyanakkor, hogy a kereskedők pénztárcáját jobban megterhelték a kártyacsalások, hiszen az általuk viselt kár bő 13 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A bankjegykiadó automatákkal és más berendezésekkel kapcsolatos visszaélésekből tavaly valamivel több mint másfél ezret regisztráltak a jegybanknál, amelyekből 461 irányult ATM-ek ellen. Készpénz illetéktelen felvételével (cash trapping) nem egészen száz alkalommal próbálkoztak a csalók Magyarországon.
Hamis kártyások
A kibocsátói üzletágban a hamisított kártyákkal követtek el a legtöbbször csalást tavaly, hiszen az érintett tranzakciók bő 42 százaléka volt ilyen. Népszerűek voltak a csalók körében a mobiltelefon, illetve internet útján elkövetett visszaélések is: a tranzakciók 27,3 százalékát ilyen műveletek adták. Az elveszett, ellopott bankkártyák „részesedése” viszont már viszonylag alacsony, 17 százalék körüli az érintett műveleteken belül.
