Elvileg jó az elképzelés, hogy egy központi bank felügyeli majd az összes európai pénzintézetet, ismerve a cégek kockázatát és az EKB-forrásoktól való függését. Más kérdés, hogy a konkrét működési terveken sok minden múlik, ezek pedig még nem állnak rendelkezésre. Az EU hivatalosan hat hónap múlva működésbe akarja hozni az új rendszert, de a Reuters által megkérdezett illetékesek szerint szinte kizárt, hogy a folyamat ilyen rövid időn belül lezárulhat.
Van aki ennél is borúlátóbb: Ewald Nowotny, az osztrák jegybank vezetője úgy látja, irreális elképzelés, hogy a teljes uniós bankfelügyeletet az EKB lássa el, de az EU biztosan talál megfelelő megoldást a munkamegosztásra. A jelenlegi tervek szerint a szervezet a 30-ból 25 nemzetközi bankházat felügyel majd, míg a kisebb cégek ellenőrzése nemzeti hatáskörben marad. Az EKB 24 tagú kormányzótanácsa dönthet majd a legfontosabb ügyekben, vagyis a bankbezárásról, üzletágak leválasztásáról, rekapitalizációról. Egy illetékes ezzel kapcsolatban elmondta: az EKB nem sok mindent nyerhet, viszont mindent elveszíthet.
A szkeptikusok közé tartozik Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke is, aki szerint szigorúan szét kéne választani a felügyeleti és a monetáris politikai döntéseket, mert érdekellentét merülhet fel. Az biztos, hogy az EKB-nak 25-50 új szakértőt kell felvennie, hogy vinni tudja az új területet is. A frankfurti központ munkatársai napi szinten figyelik majd a bankok kockázatait és a "legnagyobb halakat", míg a további irodák dolgozói foglalkoznak a kevésbé fontos pénzintézetekkel, hasonlóan a New York Fed és a regionális Fed szervezetek működési elvéhez. A szakértő arra hívják fel a figyelmet, hogy a történelmi tanulságok szerint a kisebb bankok, például a spanyol cajak vagy a brit Northern Rock legalább annyira képesek rendszerszintű gondokat okozni, mint az óriások. Christian Noyer, a francia jegybank vezetője ezért ragaszkodik ahhoz, hogy minden pénzintézetet az EKB felügyelete alá vonjanak.
