Nőellenes lett a gender

Az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországon sem lehet december 21-e után többé különbséget tenni a férfiak és a nők biztosítási díjaiban – ennek problémáit járta körül a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tegnap rendezett sajtóklubjában. A hazai biztosítók legtöbb életbiztosítási termékét érinti a változás, a piaci szereplők ugyanis egészen egy 2011-es európai bírósági ítéletig reménykedtek abban, hogy további haladékot kaphatnak majd az uniszex árazás bevezetésére. A hatálybalépésig még számos feladat vár a cégekre: szét kell választaniuk a meglévő és az új szerződéseket, a régiekre ugyanis nem vonatkozik a direktíva, át kell alakítani az informatikai rendszereket, és tisztázni kell, hogy egy szerződésmódosítás esetén át kell-e térni az uniszex árazásra – sorolta a feladatokat Paál Zoltán, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnöke.

Mivel a férfiak halálozási kockázata lényegesen nagyobb, mint a nőké, a statisztikák szerint 70 éves korig több mint kétszeres a különbség, ez jelenleg a biztosítási díjakban is tükröződik, a nők átlagosan feleannyit fizetnek, mint a férfiak. Ez a különbség az év végén eltűnik, de hogy hogyan fognak változni a díjak, arról a biztosítók nem nyilatkozhatnak, mivel a versenytörvény alapján ez aggályos lenne; azt feltételezhetnék, hogy előre egyeztették a díjaikat. Az biztos csak, valahol a két nem mostani díjai közé állnak majd be az árak. Mivel a férfiak közül többen kötnek életbiztosítást, és a piacon egyfajta szelekciós hatás is érvényesül, vagyis a kedvezőbb ár/érték arány miatt a magasabb kockázatú férfi kliensek várhatóan szívesebben megkötik majd a biztosításokat, mint az alacsonyabb kockázatú nők, ezért a díjak inkább a férfitarifák felé tolódhatnak el.

Bár a díjakat uniszexszé kell tenni, a tartalékolásnál már figyelembe vehetik a biztosítók az ügyfelek nemét, vagyis egy férfi kliens esetében magasabb tartalékot képezhetnek, mint egy nőnél. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a díjak és a tartalékok állományának változása nem követi egymást. Az sem jó megoldás viszont, ha a biztosítók uniszex tartalékolásra állnak át. Ha ugyanis a szelekciós hatás miatt megnő a kockázatos férfi kliensek aránya, előfordulhat, hogy a tartalék kevésnek bizonyul, és a pénzügyi felügyeletnek kell tartalékképzésre köteleznie a céget.

Az életmód vizsgálata is segíthet a tarifálásban és a kockázatkezelésben, de a gyakorlatban jóval nehezebb ezeket az információkat beszerezni, mint eldönteni, hogy férfi vagy nő-e a kliens. Ráadásul pontos statisztikák sincsenek arra vonatkozóan, hogy ezek hogyan befolyásolják a halálozást. Lapunk kérdésére, hogy nem próbálják-e meg mégis valamilyen módon kijátszani a biztosítók a direktívát, hiszen más, csak az egyik nemre jellemző szempontokat is figyelembe lehet venni egy biztosítás árazásánál, Paál Zoltán azt válaszolta: ezen a kérdésen az egész európai biztosítási szakma gondolkozik. Vannak már olyan termékek a piacon, amelyek például kétszeres összeget fizetnek a biztosítottnak, ha mellrákban hunyt el, ezt a biztosítást nyilván nőknek jobban megéri megkötni, de férfiak is megköthetik, ha akarják.

A biztosítók csak remélik, hogy ebből az ötletből nem lesz uniós jogszabály, az ugyanis „alsó hangon is a biztosítási szakma végét jelentené” – közölte Lencsés Katalin, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője. A gender elleni sikertelen lobbi után viszont egyáltalán nem biztos, hogy az uniós képviselők, ha arra kerülne sor, megértenék a biztosítók érveit. Magyarországon is előfordult, hogy egy 80 éves ember a fogyasztóvédelemhez fordult, nem adtak el neki életbiztosítást. Az ő korában viszont már olyan magas a halálozás kockázata, hogy a fizetendő díj magasabb lenne, mint amennyi kártérítést kaphatna, ezért nincsenek ilyen korú emberek számára életbiztosítások a piacon.

A biztosítók csak remélik, hogy ebből az ötletből nem lesz uniós jogszabály, az ugyanis „alsó hangon is a biztosítási szakma végét jelentené” – közölte Lencsés Katalin, a Mabisz életbiztosítási tagozatának vezetője. A gender elleni sikertelen lobbi után viszont egyáltalán nem biztos, hogy az uniós képviselők, ha arra kerülne sor, megértenék a biztosítók érveit. Magyarországon is előfordult, hogy egy 80 éves ember a fogyasztóvédelemhez fordult, nem adtak el neki életbiztosítást. Az ő korában viszont már olyan magas a halálozás kockázata, hogy a fizetendő díj magasabb lenne, mint amennyi kártérítést kaphatna, ezért nincsenek ilyen korú emberek számára életbiztosítások a piacon.

-->