Nőhet is a törlesztőrészlet az elszámolás és a forintosítás után azoknál a devizahiteleseknél, akik beléptek az árfolyamgátba. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végéig összesen csaknem 186 ezer árfolyamgát-szerződést kötöttek, a megnyitott gyűjtőszámlák száma meghaladta a 173 ezret. A deviza jelzáloghitel-szerződések 36,4, és az állomány 41,4 százalékát törlesztik így jelenleg fixált árfolyamon. A legtöbb árfolyamgátasnak, csaknem 158 ezernek svájci frank alapú hitele van, az euró alapú hitelesek közül valamivel több mint 12 ezren, a jenhitelesek közül 3335-en léptek be a rendszerbe.
Az árfolyamgátas svájci frank hiteleseknek átlagosan 8,75 millió forint a tartozásuk, és jelenleg 180 forintos árfolyam mellett törlesztenek, ami nagyjából 30 százalékkal alacsonyabb a piacinál. Az MNB és a kormány kalkulációi szerint is átlagosan 20-25 százalékkal csökkenhet az adósok törlesztőrészlete a forintosítás után, de ez azokra vonatkozik, akik nem kérték az árfolyamrögzítést.
Aki kérte, az valószínűleg magasabb törlesztőrészlettel szembesül, mint korábban. Az elszámoltatásról szóló jogszabály szerint a bankok a visszatérítést elsősorban a gyűjtőszámlahitelek törlesztésére fordítják majd, egy átlagos svájci frankos esetében ezeken a számlákon 171 ezer forint van. A maradék megy az eredeti hitel tőketartozásának csökkentésére.
Az árfolyamgátasok ráadásul eleve kevesebb pénzt is kapnak vissza, a rögzített árfolyam fölötti kamatot ugyanis már korábban elengedték nekik, és mivel ez a teher fele részben a bankokra hárult, ezt az elszámolás idején levonhatják a visszatérítésből. Egy átlagos frankhiteles esetében ez szeptember végéig körülbelül 145 ezer forintot jelentett.
Ez pedig összességében véve azt jelenti, hogy annak a frankhitelesnek, aki belépett az árfolyamgátba, a tőketartozása várhatóan több százezer forinttal magasabb lesz a forintosítás után, mint annak, aki nem lépett be. Az árfolyamgátas összességében véve nem jár persze rosszabbul, hiszen a kedvezményeket már korábban megkapta, a törlesztőrészlete viszont 15 százalékkal is emelkedhet a forintosítást követően.
A jenhitelesek is érdekes helyzetben vannak. Abból a szempontból nagyon szerencsések, hogy valószínűleg ők kapják majd a bankoktól legalacsonyabb kamatokat a forintosítás után. A jen/forint árfolyammozgására viszont csúnyán ráfázhatnak. A jen már az elmúlt héten is több mint 3 százalékot gyengült a forinttal szemben, és a trend tartós maradhat. „A jen folyamatosan gyengülni fog, ez a piaci konszenzus” – mondja Szántó András, az Equilor igazgatója.
A jen/dollár kurzus a következő években akár 10-15 százalékot is eshet, sőt a japán valuta a februári elszámolásig is könnyen eshet még 3-5 százalékot Szántó szerint, ez pedig azt jelenti, hogy a jenhitelesek könnyen elbukhatják a visszatérítendő tőketartozásuk jelentős részét egy 2,163-as szinten történő átváltás során. Ha egyébként az átváltáson árfolyamnyereségük keletkezne a bankoknak, azt a kormánnyal kötött megállapodás szerint a költségvetésbe kell befizetniük.
Szerencsés euróhitelesek
A devizahitelesek közül az euró lakáshitelesek talán a legszerencsésebbek. Ezeknek a hiteleknek a zömét a jegybank adatai szerint 2008 decembere és 2010 áprilisa között vették fel, és az átlagos eredeti kamatuk eközben végig magasabb volt, mint a forintosítási törvényben szereplő maximum, ami lakáshitelek esetében jelenleg 7,1 százalék.Az euróhitelesek az árfolyamváltozáson sem buktak annyit, mint a frankhitelesek, a többségük 260-280 forint közötti árfolyamon adósodott el, ami nagyjából 10-15 százalékos árfolyamgyengülést jelent az átváltási árfolyamhoz képest.
Az euróhitelesek az árfolyamváltozáson sem buktak annyit, mint a frankhitelesek, a többségük 260-280 forint közötti árfolyamon adósodott el, ami nagyjából 10-15 százalékos árfolyamgyengülést jelent az átváltási árfolyamhoz képest. -->
