Forintosítás: csak az árfolyam számít
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa piaci árfolyamon forintosítják a gépjármű- és személyi hiteleket, akkor a lépésnek inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége lehet: az összesen 548 milliárd forintnyi gépjárműhitelből és személyi kölcsönből 168,5 milliárd volt a deviza alapú február végén. Ebben ugyanakkor nincsenek benne a lízingcégek által nem hitellel finanszírozott gépjárművek adatai, vagyis elég nehéz megállapítani, hogy pontosan mekkora is az érintett szerződések összege, de a teljes devizahitel-állományhoz viszonyítva legfeljebb 10-15 százalék lehet.Az MNB adatai szerint ugyanakkor mind a gépjárműhitelek, mind a személyi kölcsönök állománya gyorsan apadt az elmúlt időszakban: a gépjárműhiteleknél pédául majdnem 25 százalékos, éves csökkenés nyomán ért el 142,7 milliárd forintot a deviza alapú állomány, míg a deviza személyi kölcsönök mennyisége 40,4 százalékkal, 25,6 milliárd forintra olvadt egy év alatt. Ez persze nem meglepő: a devizában nyújtott fogyasztási hitelek – tekintettel a legfeljebb 10 éves futamidőkre – az életciklusuk vége felé járnak, így ma már leginkább a tőkét törlesztik az adósok.
A nagy kérdés persze az, hogy az átváltást milyen árfolyamon képzeli el az MNB. Ha ugyanis a piacinál alacsonyabb lesz a kurzus, az akár újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget is okozhat a pénzügyi szektornak: ha viszont marad a piaci árfolyam, az az adósoknak nem lesz túlságosan kedvező, hiszen jóval kedvezőtlenebb árfolyamok mellett kell kiszállniuk a jelzáloghiteleseknél. A kamatoknál sem egyértelmű a kép: piaci alapon már nincs nagy különbség a svájci frank- és forintkamatok között, ám a forintosítás után itt is változhat a helyzet, a forintfinanszírozás javára.
Nagy Márton, a a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója mindenesetre pénteken az M1 csatornának adott, az MTI által idézett interjújában közölte: központi, rendszerszintű forintosításra is sor kerülhet a devizaalapú autóhitelek és személyi kölcsönök esetében, ha nem sikerül rávenni a bankokat, hogy maguktól váltsák forintra a jelenleg jelentős árfolyamkockázatnak kitett hiteleket. Hozzátette: a devizahitelek kivezetése a jelzáloghitelekre vonatkozott, ahol lakás volt a fedezet. Ez a probléma 80-90 százalékát meg is oldotta, azonban van még árfolyamkockázat a rendszerben. Különösen január óta, amikor a svájci frank erősen felértékelődött a forinttal szemben, nagyobb figyelem irányul az autó- és személyi hitelekre. Mivel ezen hiteleknél 2-3 év a hátralévő futamidő, és sajnos az adósság nagy részét a végén fizetik az ügyfelek, a „nagy meglepetés még most lehet” – fogalmazott. Sok bank már tömegesen forintosítja az autóhiteleket, de még nem minden bank kapcsolódott be – mondta. A bankoknak azért érdeke a forintosítás az MNB igazgatója szerint, mert ezek a hitelek kockázatosnak számítanak, az árfolyamok változékonysága miatt pedig az ügyfelek fizetőképtelenné válhatnak a törlesztőrészlet emelkedése miatt. A 300 forint feletti svájci franknál akár 10-20 milliárd forintos veszteségről is lehet beszélni a bankoknál. A gépjárműhiteleknél pedig az autó a fedezet, amely „lényegében értéktelen”, egy tízéves autónál 10-20 százalékos a megtérülés.
A forintosítás ugyanakkor komoly plusz adminisztatív teendőket jelentene az egyelőre csak az elszámolásban érintett lízingcégeknek is. A Magyar Lízingszövetség korábbi tájékoztatása szerint az elszámolás 180-200 ezer élő lakossági devizahiteles autófinanszírozási szerződést érint, ezek összesen körülbelül 300 milliárd forintos tartozást foglalnak magukba. Ezeknek túlnyomó többségét érintené a forintosítás is.
A negyedét adták fel
A pénzintézetek a devizahiteles levelek negyedét adták fel eddig – közölte a Magyar Posta Zrt. pénteken az MTI-vel. A pénzintézetek eddig 450 ezer darab elszámolással összefüggő küldeményt adtak fel a postán, így azok 75 százaléka a feladásra rendelkezésre álló időszak utolsó két hetére koncentrálódik. A Magyar Posta tájékoztatása szerint az április 30-án feladott küldemények kézbesítését a hosszú hétvége miatt május 4-től végzik. A posta jövő héttől megerősíti kapacitását a küldemény feldolgozása, kézbesítése és a postai átvétel területén, hogy ne alakuljon ki jelentős torlódás sem a kézbesítésben, sem a postai átvétel során.
