Az MNB kedden közölte, hogy Kandrács Csaba július 6-i hatállyal lemond a monetáris tanácsban viselt tagságáról, a jövőben ugyanis a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.
Báger Gusztáv 1938-ban született, 1961-ben szerzett közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2003-2008 között az Állami Számvevőszék, Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója volt, egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Tagja a Magyar Írószövetségnek, 2012-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen és 5 tartózkodás mellett támogatta Báger Gusztáv jelölését a monetáris tanácsba.
A jelölt a mai meghallgatásán elmondta: a jelenlegi mérsékelt inflációs környezetben az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás szempontjainak összehangolása az MNB Monetáris Tanácsának legfontosabb feladata, és az, hogy ne hozzon olyan döntést, amely a pénzügyi stabilitást veszélyeztetné.
Elmondta: a pénzügyi stabilitás érdekében a makroprudenciális szabályozásra hárul a nagyobb feladat, fontos követelmény azonban, hogy a pénzügyi felügyelet és a pénzügyi fogyasztóvédelem integrációja teljes körűen kibontakozzon, hatékonyabbá váljon.
Báger Gusztáv előzőleg a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyi intézmények titkárságát vezette főosztályvezetőként, majd később az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója volt 2003. január 1-től 2008 szeptemberéig.
A jelölésre azért volt szükség, mert Kandrács Csaba ez év július 6-i hatállyal lemondott a monetáris tanácsban betöltött tagságáról, a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira koncentrál.
Báger Gusztáv a meghallgatásán megtisztelőnek nevezte, hogy olyan monetáris tanács tagjának jelölik, amely újító, innovatív módon tud megfelelni a jegybanki törvényben meghatározott feladatainak.
Véleménye szerint a tanács újító, cselekvő tevékenységére a globális kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat kedvezőtlen alakulása miatt továbbra is szükség van, ezért különösen fontosnak tartja a monetáris tanács sokoldalú mérlegelő és kockázatelemző képességének megőrzését, hatékony fejlesztését.
Báger Gusztáv hangsúlyozta, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás összehangolása révén lehetőség nyílik arra, hogy megvalósuljon a jegybank harmadik feladata, a kormány gazdaságpolitikájának támogatása monetáris politikai eszközökkel. Ennek során a és a foglalkoztatás elősegítése, továbbá olyan kormányzati gazdaságpolitika folytatásának támogatása kerül előtérbe, amely mérsékli az ország külső sérülékenységét - emelte ki a jelölt.
Báger Gusztáv ebben a folyamatban fontosnak tartja a jegybanki eszköztár megújítását is, azt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa az önfinanszírozási program folytatása érdekében a kéthetes jegybanki betét helyett bevezeti a három hónapos, fix kamatozású jegybanki betétet, amellyel szemben a bankok várhatóan előnyben részesítik az állampapírok vételét, azok magasabb hozamát. Így a kereskedelmi bankok a jövőben inkább az államot finanszírozzák, mint a jegybankot - mutatott rá.
Báger Gusztáv az MNB kamatpolitikája változása mellett ígéretesnek tartja az nhp+ elindítását is, mivel ez a növekedési hitelprogramból eddig kiszorult, kockázatosabb kis- és közepes cégek hitelhez jutási lehetőségeit bővíti ki.
Kiemelte: a jegybank önfinanszírozási programja már az elmúlt másfél évben is jól szolgálta az ország külső sérülékenységének csökkentését, ennek segítségével megnőtt a bankok állampapír-állománya, az államadósságon belül a devizaadósság aránya 8 százalékponttal 34 százalékra csökkent.
Hangsúlyozta: nagy figyelemmel kell kísérni az új monetáris eszközök működését és hatását a bankrendszerre, valamint a pénzügyi folyamatokra a jövőben, hogy szükség esetén az MNB gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni.
