A sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott - írja a Portfolio.hu.
Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik eladására.
Eljött annak az ideje is, amitől korábban valósággal rettegtek itthon: a legnagyobb hitelezőnk elkezdte leépíteni a magyar kitettségét. Egy ilyen hír feszült helyzetben biztosan nagy felfordulást váltott volna ki a magyar állampapírpiacon, de szerencsére ma ennek nyoma sincs. Voltak már rá jelek korábban is, hogy kiszeretett belőlünk a híres alapkezelő, a Franklin Templeton, de a második negyedéves portfólió-adataik ezt mindennél világosabban mutatják.
A történet megítélése kettős:
Egyrészt aggasztó, amikor egy ekkora szereplő ki akar szállni a piacból. Nem pusztán azért, mert egy erős hitelezővel kevesebbre támaszkodhatunk a jövőben, hanem mert a megmozdulása akár súlyos hozamemelkedéssel is járhat, legrosszabb esetben általános pánikot keltve.
Másrészről üdvözlendő, hogy a szakítással csökken a külföldiek részaránya a magyar állampapírpiacon, amit komoly sérülékenységi tényezőnek tekinthettünk eddig. Az igazán szerencsés persze az, ha a kilépés által keltett űrt belföldi szereplők töltik be.
A továbbiakban a szakítás történetének megértéséhez a portál végigveszi a pontos számok mellett azt is, hogy vajon milyen megfontolások húzódhatnak meg a Templeton lépése mögött.
2011 óta titulálják Magyarország megmentőjének az amerikai Franklin Templeton alapkezelőt, hiszen a cég akkor kezdte el intenzíven vásárolni a magyar állampapírokat, amikor más nem nagyon bízott bennük. A társaság amerikai és luxemburgi alapjai 2014-re 12,5 milliárd dolláros portfóliót építettek ki a magyar kötvényekből, amivel messze az ország legnagyobb hitelezőivé váltak, a teljes magyar államadósság több mint tíz százaléka volt ekkor már a kezükben.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor több jel is arra utalt, hogy a velük való szimbiózisban élésünknek vége. A külföldiek forintalapú állampapír-állománya dinamikusan elkezdett csökkenni. Hírek szerint az amerikai hátterű befektetők mozdultak meg. Mostanra viszont már teljesen tisztán láthatunk, ugyanis a Franklin Templeton közzétette az alapjaira vonatkozó, második negyedéves statisztikákat.
A Portfolio számításai szerint a Templeton kilenc luxemburgi és tíz amerikai alapjában összesen 9,5 milliárd dollárnyi magyar volt június végén, ez pedig 1,4 milliárd dollárral volt alacsonyabb a három hónappal korábbi összegnél - a cikk teljes egészében a Portfolio.hu oldalán olvasható.
