Ötmilliárd a kukásoknak

Holnaptól új rendszerben, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) irányítása és felügyelete alatt gyűjtik a lakossági hulladékot a helyi közszolgáltatók. A számlákat viszont az NHKV küldi majd ki, és hozzá folyik be a pénz is, hogy – utófinanszírozással – kifizethesse belőle a közszolgáltatókat. Utóbbiaknak megváltozik a díjazásuk is: kapnak egy alapdíjat, arra egy mozgó részt, amelynek a nagysága azon múlik, hogy milyen minőségben végzik a munkájukat, mennyi újrahasznosítható anyagot válogatnak ki, és azt mennyire készítik elő feldolgozásra.

A közelgő változások miatt az elmúlt hónapokban fennállt a veszély, hogy hulladékgyűjtők sora hagy fel a lakossági szolgáltatással. Többen attól tartottak ugyanis, hogy az új rendszerben NHKV-tól az eddigi bevételüknél kevesebbet kapnak vissza, az új szabályok kínálta bevételnövelési lehetőséggel pedig nem tudnak élni, mert nincsenek meg hozzá a berendezéseik. Ráadásul holnaptól a költségeik is nőnek, mert már a műszaki hulladék lerakása után is fizetniük kell a tonnánkénti hatezer forintot.

Ha egy szemetescég eláll a lakosság ellátásától, arról az érintett önkormányzatot kell tájékoztatnia, amelynek kérésére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főhatóság (OKF) jelöli ki a település új közszolgáltatóját. A legtöbbet a Zöld Híd Zrt. visszalépési szándékáról lehetett hallani, de a vészhelyzet egyelőre elhárult. A társaság ugyanis további 55 szolgáltatóval együtt összesen ötmilliárd forintnyi előleget kért az azt felkínáló NHKV-tól. „Az ötmilliárd közel egészét szerdáig átutaltuk, ha még maradt volna igény, azt a tervek szerint csütörtökön kielégítjük” – mondta a Világgazdaságnak Csizmadia Tamás, a hulladékholding szóvivője, aki hozzátette: minden társasággal megállapodtak a munka folytatásáról. Ám a közszolgáltatókra más terhek is nehezednek. Sokan veszteségesek, az említett Zöld Híd például az elmúlt hat évből négyben mínuszban volt. Most pedig még extra kiadása is lesz: vissza kell fizetnie a lakosságnak, amit az elmúlt években a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megállapítása szerint jogszabálysértően szedett be Veresegyházon, Fóton, Isaszegen, Kerepesen, Pócsmegyeren és Ikladon.

A lakossági kéményseprés viszont holnaptól biztosan átrendezők. A feladatot 1835 településen, összesen 15 megyében veszi át az OKF. Hajdu Márton tűzoltó alezredes szóvivőtől megtudtuk, az OKF felvette a körülbelül 1,8 millió kémény ellenőrzéséhez szükséges szakembereket, és beszerezte az induláshoz szükséges eszközöket. Holnaptól működik a szervezet kéményseprést koordináló egysége, és megnyitják az új ügyfélszolgálatait. Az önkormányzatok január végéig dönthettek kéményseprő-szolgáltatásuk sorsáról. A feladatot Budapest, Fejér, Tolna, Vas és Zala megye, továbbá legtöbb településén Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye is megtartotta magának, a többi átadta a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak.