Alapokat is magával vihet az Irma

Az Irma hurrikán lehet az eddigi legkeményebb tesztje az egyik speciális befektetési formáknak, a katasztrófakötvénynek – írja a The Wall Street Journal. Ezeket a speciális értékpapírokat az 1990-es évek közepén bocsátották ki először a biztosítók – az Andrew hurrikán pusztítása után –, hogy mérsékeljék saját kockázataikat. A kötvények viszonylag gyenge, kockázatos besorolásúak, általában BB kategóriába teszik őket a hitelminősítők, ám ha nem következik be katasztrófa, az állampapíroknál magasabb, a bankközi kamatokon felül évente 3–20 százalékos kamatot fizetnek. Ha viszont beüt a katasztrófa, a befektetők pénzét kártalanításra fordítják, tehát technikailag bedől a kötvény.

A katasztrófakötvények piaca meglehetősen illikvid, ám annál népszerűbb, és egy, a mostanihoz hasonló viharsorozat még kedveltebbé teheti ezeket. A kamatuk magas, a The Wall Street Journal számítása szerint 2012-ben a négy és félszerese volt a várható veszteségeiknek. Az idén viszont ez a szorzó már 2 alatt van az Artemis kutatásai szerint. Körülbelül 14 milliárd dollárnyi katasztrófakötvény van a piacon, amelynek kitettsége van az Atlanti-óceánon keletkező hurrikánokkal kapcsolatos kockázatokra, ez körülbelül a teljes piac fele. A befektetők persze helyeznek pénzt más, ezeknél a hitelpapíroknál is kevésbé likvid viszontbiztosításokat tartalmazó strukturált megoldásokba is, ezeket az eszközöket „sidecar”-oknak, oldalkocsiknak nevezik, és a katasztrófakötvényeknél is nagyobb a piacuk, bár kevésbé átlátható.

Ahogy az Irma elérte a karibi térséget, a katasztrófakötvények piaca is fellendült. A Citrus Re-kötvényekkel, amelyek a Heritage Insurance biztosítónál köthetők a névérték felén, 50 centes árfolyamon kereskedtek a múlt héten, a hét végére azonban 68 centig emelkedett az árfolyamuk. A legtöbb floridai vagy amerikai viharkárhoz kapcsolódó hitelpapírnak azonban nincs forgalma, az eladási és a vételi ár között ugyanis túl nagy a különbség ahhoz, hogy létrejöhessenek az ügyletek. Megnőhet azonban a legnagyobb mértékben érintett kötvények forgalma a kárfelmérések idején. Ezt az időszakot egyébként angolul „dead cat tradingnek”, vagyis döglöttmacska-kereskedelemnek is nevezik, a katasztrófakötvények beceneve ugyanis angolul cat bond, azaz macskakötvény.

A katasztrófakötvények népszerűek maradhatnak az Irma elvonulása után is. A nagy természeti katasztrófák után ugyanis az ilyen eszközök kamata általában emelkedik, a biztosítóknak ugyanis tőkére van szükségük, amit egyre drágábban kapnak csak meg. Ráadásul a befektetők azt feltételezik, a jövőben egyre gyakrabban keletkeznek majd ilyen viharok, így szinte törvényszerű, hogy ezeknek a hitelpapíroknak a kamata emelkedik majd. A probléma inkább az, hogy a befektetők köre eléggé speciális. A katasztrófakötvények vásárlóinak csaknem 60 százaléka speciális katasztrófaalap, a hagyományos befektetési alapok vagy fedezeti alapok (hedge fundok) kevés ilyen hitelpapírt tartanak. Ez változhat, a vagyonkezelők azonban az alacsony kamatkörnyezet miatt már így is gyakran túl nagy kockázatot vállalnak a magasabb hozam érdekében, és kérdés, hogy ha ismét nagyobb mennyiségű friss tőke érkezik a piacra, mennyire képesek azt józan ésszel befektetni a porfóliókezelők.

https://www.vg.hu/galeria/tombol-az-irma-hurrikan-az-usa-ban/