Lassulhatott az eurózóna gazdasága

Ma teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakásépítések, építési engedélyek első hat hónapra vonatkozó adatait, kedden a júniusi ipari termelői árak alakulásáról kaphatunk információkat. Szerdán a májusi külkereskedelmi termékforgalom második becslését közli a KSH. Csütörtökön a júniusi kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó első becslés jelenik majd meg. A hazai részvénybefektetők szempontjából a hét második fele azért is fontos, mert csütörtökön a Richter, pénteken pedig a Mol teszi közzé második negyedéves konszolidált jelentését.

A nemzetközi porondon sok makroadat érkezik a héten, ezek közül Európában a második negyedéves GDP-adatok tartogathatnak meglepetéseket.

Továbbra sem egyértelmű ugyanis, hogy az első negyedévi gyenge GDP-növekedési adatok (a negyedév per negyedév dinamika 0,7 százalékról 0,4 százalékra csökkent) egyszeri hatások eredményei voltak-e, vagy egy tartós lassulás előszelét hozták. Az eurózónás GDP-adatok bontása alapján a háztartási fogyasztás erősen alakult, a beruházási dinamika lassult kissé, illetve a nettó export növekedési hozzájárulása csökkent – meglepetésre mind a kivitel, mind a behozatal visszaesett negyedéves bázison.

A második negyedév már beérkezett adatai és az elemzői várakozások szerint nem számíthatunk erős növekedésre (a francia GDP negyedéves bázisú bővülése stagnált, 0,2 százalékon, ezzel az év per év ütem 2,2 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött), az idei év egészére vonatkozó elemzői konszenzusos várakozás pedig lefelé fordult, főként a német gazdaság megítélésének köszönhetően – véli Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője.

Néhány negyedéve Kína és az Egyesült Államok mellett már az eurózónára is nagyon hamar, egy hónapot követően rendelkezésre áll egy korlátozott információs bázison alapuló negyedéves GDP-gyorsbecslés, ez jelenik meg július utolsó napján. A várakozások szerint változatlanul 0,4 százalék lehetett a negyedév per negyedév dinamika, ezzel az éves bázisú növekedés 2,5 százalékról 2,3 százalékra lassulhatott. A szakértő szerint a GDP második adatközlése, amely még mindig egy előzetes adat, két héttel később érkezik, itt elképzelhető revízió, bár a korábbi negyedévekben sokkal mérsékeltebb változások történtek, mint az például az Egyesült Államok esetében megszokott.

Az Egyesült Államokban a szerdai nap lesz kiemelkedően fontos, hiszen a Fed aznap tartja monetáris ülését. Az energiaárak emelkedésének köszönhetően az infláció az elmúlt hónapokban 3 százalék közelébe emelkedett, és a maginfláció is hónapok óta 2 százaléknál magasabb. A Fed elnöke a kongresszusi meghallgatásán kifejtette, hogy az energiaárak inflációt növelő hatásán át fognak nézni, azonban utalt arra is, hogy az év hátralévő részében még két kamatemelés képzelhető el. Az emelkedő kamatokat egyelőre elbírja az amerikai gazdaság. Donald Trump elnök adócsökkentésének köszönhetően az elemzők idén csaknem 3 százalékos növekedést várnak, és többen azon az állásponton vannak, hogy a munkaerőpiacon is lehetnek még kisebb tartalékok. Ezt egyelőre alátámasztja az, hogy a bérdinamika hosszú idő óta nem tudott 3 százalék fölé emelkedni.

Módos Dániel, az OTP elemzője szerint előretekintve kérdés, hogy meddig folytatódhat a kamatemelés. Ha a várakozások teljesülnek, akkor év végére az alapkamat 2,25-2,5 százalék lesz, ami már nincs messze a Fed által egyensúlyinak tartott 2,9 százalékos kamattól. Jerome Powell, a Fed elnöke nemrég utalt rá, hogy jövőre az infláció függvényében emelhetnek, ez pedig megengedőbbnek tűnik annál, hogy a júniusi előrejelzésben a döntéshozók konszenzusa még három szigorítást valószínűsített 2019-re. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adócsökkentési program miatt a költségvetési hiány és az államadósság is emelkedő pályára került, ami hosszú távon akár egy kissé alacsonyabb kamatszintet is kívánatossá tehet – véli Módos Dániel.