Az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatban vár iránymutatást a piac

Nyugalmas hetük lesz a hazai befektetőknek, hiszen a napokban nem érkezik érdemi makroadat. Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség június–augusztusi adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és aznap jelenik meg a kalászos gabonák 2018-as terméshozamáról szóló tájékoztató is. Pénteken az ipari termelői árak augusztusi adatát közli a KSH. Júliusban az ipari termelői árak összességében 8,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árait, a júniusi 7,5 százalékos emelkedést követően. A belföldi értékesítési árak átlagosan 8,5 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar árai 9,2 százalékkal emelkedtek. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 8,4 százalékkal nőttek a tavaly júliusiakhoz képest. Az árváltozás hátterében alapvetően a bérek növekedése, az olajár-emelkedés és a forint gyengülése állt.

A hazai pénz- és tőkepiacokra is hatással lehet az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülése, hiszen a várakozások szerint 25 bázisponttal emelik az alapkamatot. Ez elsősorban az erős növekedésnek, a feszes munkaerőpiaci kondícióknak és a 2 százalékos cél feletti inflációnak, valamint maginflációnak köszönhető. A legfontosabb kérdés az üléssel kapcsolatban, hogy a jegybank milyen iránymutatást ad a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője. Korábban még az idei decemberi kamatemelés is biztosnak tűnt, ahogy a három kamatemelés 2019-ben is borítékolható volt. A Doland Trump elnök által indított kereskedelmi háború kiéleződni látszik. A korábban bevezetett, 50 milliárd dollárnyi kínai importot érintő vámok után újabb 200 milliárd értékű termékre vetnek ki vámokat, amit akár ismét újabb 267 milliárd értékű árura kivetett sarc követhet. Ennek káros hatásai már néhány ágazatban érezhetők is, a Fed bézs könyve szerint több régióban a kereskedelmi háború az oka a beruházások elmaradásának. A fentieken túl Trump elnök fiskális lazítása nagy lyukat ütött a költségvetésen, ezért a magas és növekvő államadósság miatt a jegybank akár óvatosabb megközelítést alkalmazhat a kamatemelések tekintetében. Emiatt a mostani kamatdöntő ülésen nem is a kamatemelés ténye a legfontosabb, hanem az, hogy a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban milyen üzenetek hangoznak el. Ha a Fed hajlik arra, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb kamatemeléssel is beérje, akkor az a dollár gyengülése irányába hathat, és a feltörekvő piacokon is hozhat egy kis megnyugvást – mondta a szakértő.

A jövőbeni kamatpálya miatt lehet fontos az eurózónás infláció alakulása, amelyről pénteken kaphatunk tájékoztatást. Bár az infláció az energiaárak és a mezőgazdasági árak emelkedése miatt az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljával megegyező szinten van, a maginfláció továbbra is 1 százalék körül mozog. Az előző kamatdöntő ülésen ugyanakkor Mario Draghi jegybankelnök kijelentette, hogy az inflációt eddig visszafogó tényezők hatása kezd kifutni. Módos Dániel szerint Draghi elsősorban arra utalt, hogy a munkaerőpiaci kondíciók feszesebbek, és a termelékenység növekedése is tetten érhető már, ami segíthet a bérek emelkedésében. Előretekintve azt érdemes figyelni, hogy a jegybankár által említett tényezők kifutásával elkezd-e emelkedni a maginfláció. A szakértő szerint a kamatpálya szempontjából fontos tényező, hogy az euróövezettel kapcsolatos kockázatok hogyan alakulnak. A befektetőket leginkább az olasz államadósság és költségvetési politika kockázatai aggasztják. Ha ez tartósan rányomná bélyegét a piaci hangulatra, akkor elképzelhető, hogy az EKB is óvatosabbá válna. Az EKB kommunikációjából arra lehet következtetni – véli az OTP elemzője –, hogy a monetáris politika szigorítása csak lassan, fokozatosan, a felmerülő kockázatokat figyelembe véve fog végbemenni.