Évente négy-öt cég is jöhet az új piacra

Már két cég papírjaival kereskednek a Budapesti Értéktőzsde középvállalati platformján, az Xtenden. Bár az általános hitelkörnyezet kedvező a cégeknek, a jövőben azonban egyre nagyobb hangsúlyt kaphat a tőkeági finanszírozás.

„A fix kamatozású Növekedési hitelprogram, a refinanszírozási hitelek és az MFB hitelezései mellett a kereskedelmi bankok ajánlataiból is válogathatnak a hazai kkv-k. A részvénykibocsátással megvalósuló tőkepiaci forrásbevonás a társaságok eladósodottságának jó szinten tartásában és a növekedési terveik megvalósításához szükséges forrás biztosításában tölthet be fontos szerepet. Egy cég a hiteleihez szükséges önerőt is tudja tőkeágon finanszírozni. Vagyis a tőzsdei finanszírozás jó lehetőségeket nyújthat a középvállalatoknak” – mondta a Világgazdaságnak Várszegi Sarolta, az EY szenior ügyvédje. A tőzsdei jelenléttel járó transzparencia előny, a bankok szívesebben hiteleznek a börzén jelen lévő cégeknek, nagyobb a hitelezői bizalom irántuk. Várszegi Sarolta szerint a jövőben várhatóan emelkedő kamatkörnyezetben előnyös helyzetbe kerül, aki már tapasztalatot szerzett tőkepiaci forrásbevonásban. Ezeket sikeresen tudja majd felhasználni újabb tőzsdei tőkeemelésnél vagy egy esetleges kötvénykibocsátásnál. Az utóbbi ugyan hitelági finanszírozás, és a társaság kötelezettségeit növeli, de diverzifikálja a társaság tőkeszerkezetét, és egészségesebb egyensúlyt teremthet.

„A tőzsdéről bevont forrás azért is kedvező a társaságoknak, mert a növekedési terveiket nem csak a saját nyereségükből és hiteleikből kell finanszírozniuk. Emellett nyilvánvalóan van egy reputációs szerepe is a tőzsdei jelenlétnek, az üzleti partnerekben bizalmat ébreszt. A hazai középvállalati szektorban is van nyitottság a tőzsdére lépés iránt. Nemrég zárt körben hirdettünk meg egy szemináriumot a tőzsdére lépés folyamatairól, és mi magunk is meglepődtünk, hogy az előzetesen kalkulálthoz képest ötször annyi volt az érdeklődő” – tette hozzá Várszegi Sarolta. A szakértő elmondta, hogy a tőzsdére lépés komoly előkészítést igényel, a teljes felkészülés legalább egy évet vesz igénybe. Ezt részben az is indokolja, hogy a tőzsdére lépés folyamatával nincsenek tisztában a cégek.

Az ügyvéd a tőzsdére és azon belül az Xtendre lépő vállalatok számát tekintve optimista, évente négy-öt új szereplőre számít az új platformon. Az általános piaci zsinórmérték szerint a tőzsdére lépés költsége a bevonandó tőke 3-4 százaléka körül van. A viszonylag kisebb összegű tőkebevonási igény mellett ez az arány magasabb, mivel a költségek egy része fix. A BÉT Mentoring programja, amelyet kkv-k vehetnek igénybe, azzal számol, hogy a tőzsdei bevezetés költsége nagyjából 80 millió forint. Ennek a felét kaphatja meg támogatásként egy-egy cég. Akinek egymilliárd forint feletti forrásra lenne szüksége a tőzsdén, annak érdemes lehet már a fő piacra való belépést megfontolnia.

„Annak érdemes elgondolkodnia a tőzsdére lépésen, akinek már konkrét növekedési tervei vannak, ez lehet akár új beruházás vagy régiós terjeszkedés. Ehhez vállalni kell azt a szervezeti átalakítást és gondolkodásmódot, amely a nyilvános működéshez szükséges. Transzparenciára és pénzügyi fegyelemre van szükség a börzén. A cég növekedésével a tulajdonosoknak egyébként is el kell távolodniuk a társaság vezetésétől. Fokozatosan egy szakmai menedzsmentnek kell átadni az irányítást. Ettől nem kell tartani, mert társasági jogilag egyértelműen szabályozható, hogy milyen döntések maradjanak meg a tulajdonosnál, és melyek kerüljenek a menedzsmenthez. A tőzsdei jelenlét a növekedés finanszírozása és a fejlődés biztosítása mellett exitre is lehetőséget teremt, ha nincs biztosítva az utódlás, vagy egyszerűen csak ki szeretne lépni a tulajdonos az adott élethelyzetéből” – hangsúlyozta Várszegi Sarolta.

A szakértő rövid távon nem vár nagy tőzsdei üzletkötési forgalmat az Xtendre lépő cégektől. „Ez egy folyamat, ha jól alakul a Megakrán és a CyBerg jövője, akkor az pozitív példa lesz a többieknek. Érdemi forgalomra talán a kötelező jelentések után lehet számítani. Az Xtenden már jelen levő és az újonnan érkező társaságok közül egy-két éven belül néhány akár a Standard kategóriába is átléphet, a Prémium kategóriára persze már kisebb esély, hiszen az 5 milliárd forintos kapitalizáció elérése azért távoli azoknak a cégeknek, amelyeknek a középvállalati platform szól” – mondta Várszegi Sarolta.