Azt várjuk, hogy a készpénz jelentősen visszaszorul majd, ám a gyakorlat sokszor megcáfolja a várt trendeket. Európában azt láthattuk, hogy a negatív kamat világában sok bank spájzolt be rengeteg készpénzt a trezorjaiba, mivel így legalább nem veszített kamatot a befektetésén – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az IIR bankkártya-konferenciáján.
Fotó: Kallus György
A túlzott készpénzhasználat azonban súlyos károkat okoz, a nemzetgazdaság közvetlen költsége a bankjegyek gyártása, őrzése, a hamisítás elleni védelem és a készpénzlogisztika ára. További gond, hogy a készpénzben tartott nem vesz részt a gazdaság finanszírozásában, tulajdonosainak nem hoz hasznot. Emellett az elmaradott fizetési mód az egész gazdaság hatékonyságát és versenyképességét visszafogja, ráadásul az adóelkerülést és -csalást is támogatja. A fenti költségek össztársadalmi szinten évi 450 milliárd forintra rúgnak – tette hozzá az államtitkár.
Viszonyításképpen: Svédországban alig több, mint 1 százalék a GDP-arányos készpénzmennyiség, nálunk magasabb érték csak Lettországban, Litvániában, Bulgáriában és Görögországban figyelhető meg. A Pénzügyminisztérium szerint az elsődleges cél az elégtelen elektronikus fizetési infrastruktúra fejlesztése, ezt támogatja a POS-telepítési program.
Ennek a második ütemét Balogh László szerint azért kellett a napokban meghosszabbítani, mert immár az eddig lefedetlen területek felé szükséges nyitni. Olyan kereskedőket kell meggyőzni, akikben még erősen él az a vélekedés, hogy a készpénz a biztos, a bankkártya-elfogadás pedig drága.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
