Tarolhat a tőzsdén a vámháború

Donald Trump vasárnapi tömör, Kínát megfenyegető Twitter-üzenetének minden egyes szava 13 milliárd dollár tőzsdei kapitalizációt tüntetett el, a teljes bejegyzés hatására pedig eddig 1,36 ezermilliárd dollár volt a veszteség – számolta ki a Bloomberg. A legjobban azok kerestek a héten, akik a volatilitásra fogadtak, a CBOE indexe, a VIX két nap alatt 50 százalékot emelkedett, és január óta először törte át a 20-as szintet. A töretlenül erősödő amerikai részvénypiac a héten nagyot korrigált, és a következő napokban – de reálisan nézve inkább hetekben – kiderül, mely szektorok és részvények zuhannak még tovább, vagy épp a korábbi aggodalmakon túllépve drágulnak rakétasebességgel.

A vámok kivetéséről szóló döntést felkészülten várják az elemzőházak, a legérzékenyebb és a legellenállóbb iparágakról és részvényekről már hónapok óta készen áll a listájuk. A UBS elemzőháza például az amerikai felhasználásból indul ki. Bár az amerikaiak csak a Föld népességének 5 százalékát teszik ki, ők használják fel a globális erőforrások 24 százalékát. Listájukon ezért főképp a technológiai és az ipari termelővállalatok szerepelnek: az Apple, a Qualcomm, a Micron, az AMD, a 3M, a Boeing, a Caterpillar, a General Electric és a United Technologies.

Már tavaly összeállítottak egy rész­vénykosarat, amely a leggyorsabban és legérzékenyebben reagáló vállalatokat tartalmazza. Szerepel itt többek között az ipari automatizálással foglalkozó Rock­well Automation, a nálunk is népszerű traktorok gyártója, a John Deere és több Kínára fókuszáló importcég is, mint a Pier 1. Külön kiemelik a kiskereskedési láncok – például a Best Buy, a Macy’s, a Gap és a Bed Bath & Beyond – nehéz helyzetét. Őket a hazai erősödő verseny, a bérek növekedése és az automatizáció is kihívások elé állítja, nem elég, hogy egyik fő beszerzési forrásországukkal és exportpartnerükkel, Kínával már egy éve egyre nehezebb üzletelniük. A szállítók, konténer- és kikötői szolgáltatók, speditőrök – Canadian Pacific, Freight Transports – részvényeinek árfolyama is úgy ugrál, ahogyan a pozitív vagy negatív hírek érkeznek. Jól megfigyelhető volt az előző időszakban az olajár és az olajfeldolgozók, finomítók és műanyaggyártók érzékenysége is a tárgyalásokról érkező hírekre. A technológiai részvények közül a félvezetőgyártók speciális helyzete is világos: a UBS számításai szerint a szektorban megkeresett minden egyes dollárból 60 cent Kínából származik, ezzel az olaj után a második helyen áll a szektor a kereskedelmi egyensúlytalanságot tekintve. A véget nem érő listán az autó- és fémgyártók, a megmunkálók következnek.

Nemcsak iparág és szektor, hanem méret és index szerint is differenciálnak az intézményi befektetők. A konszenzus szerint a kisebb kapitalizációjú részvények – például a Russell 2000 tagjai – kevésbé szenvednek a kereskedelmi háború következményeitől, mint például a hagyományos iparágakra koncentráló Dow Jones index vállalatai.

Sok elemző azonban szkeptikus, és azt gondolja, hogy nem csak két kimenet létezik. Van esély egy még sok hónapig elhúzódó, a Brexit-tárgyalásokra emlékeztető, egyre jobban elmérgesedő helyzetre is. Szerintük ez a piac minden szereplőjére negatívan hatna, és a részvényárfolyamok lassú lecsorgását okozná. Az induló amerikai elnökválasztási kampányban a választók határozott döntéseket várnak majd, ezért ez a kimenet nem túl valószínű.