A biztosítási szektor egyelőre nem állt rá az érett piacok utolérésére létrehozott felzárkózási pályára a jegybank által kitűzött tízéves jövőkép alapján – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Kockázati jelentéséből. A tíz indikátorból mindössze két változó állt dinamikus pályára, és további két mutatónál fedezhetünk fel egyértelmű javulást, további két indikátor mozdult el enyhén pozitív irányba 2016 és 2018 között. Aggasztó azonban, hogy a fenntarthatóan növekvő és jól versenyző piac tíz ismérvéből négy kifejezetten rossz irányba módosult a tízéves terv első két évében.
Fotó: MTI / Balázs Attila
A legfontosabb cél a mérethatékony szolgáltatók létrehozása. A kérdés kiemelt kezelését mutatja, hogy ehhez három indikátort is rendelt az MNB. Ezek közül a befektetéshez kötött életbiztosítások (unit-linked) teljes költségmutatójának (TKM) leszorításában jelentős lépések történtek, az MNB ajánlásokkal csökkentette a költségeket.
Ugyan a legmagasabb TKM a 2016-os 9,97 százalékról 5,4 százalékra esett – és ezzel megfelel a 2026-ig kitűzött céloknak, a legalacsonyabb díjú termék teljes költségmutatója viszont 0,53 százalékról 0,92 százalékra emelkedett, ezzel pedig eltávolodott a félszázalékos céltól. A unit-linked szerződések TKM-értékei az előző évhez hasonlóan nem térnek el az MNB ajánlásában megadott limithatároktól, az elmúlt egy évben a legmagasabb TKM esetében történt némi elmozdulás (5,27-ról 5,40 százalékra). A limithatároktól megengedett eltérések lehetőségével – legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a maximális értéket, ha ennek okát a biztosító megindokolja – a biztosítók rendszeresen élnek, ezért nincs kizárva, hogy a jegybank felülvizsgálja az engedményt.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
