A kínai cégek többsége már az otthoni tőzsdéket választaná

Murányi Ernő | Gyorsan túljegyezték az Alibaba részvényeit Hongkongban, egy részvényt 176 hongkongi dollárért fognak adni, ami 22,49 amerikai dollárnak felel meg – jelentette be a cég. Mivel pedig nyolc, a hongkongi tőzsdére bevezetett részvény felel meg egy – a New York-i tőzsdén jegyzett – amerikai letéti igazolásnak (ADR), a keddi 185,25 dolláros Wall Street-i záróárhoz képest 2,9 százalékos diszkontot kaptak a Hongkongban befektető részvényesek. Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az Alibaba 500 millió részvényt dobott piacra, legkevesebb 11,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő friss tőkét von be, ha azonban az úgynevezett greenshoe túljegyzési opciót is gyakorolják, 12,9 milliárd dollárra nő a hongkongi részvényértékesítésből befolyó summa. (A greenshoe olyan részvénytartalék, amelyet arra az esetre tartogatnak, ha a kibocsátáskor túljegyzés van; általában az eredeti részvénymennyiség legfeljebb 15 százalékát teszi ki.)

Az, hogy az Alibaba részvényeire éppen a legerőszakosabb hongkongi tüntetésekkel egy időben a vártnál nagyobb a kereslet, ismételten igazolja, hogy a város pénzügyi ereje nem roppant meg, továbbra is éhes az új üzletekre – mondta egy a kibocsátásban részt vevő tőkepiaci szakember. Kína azt kívánja sugallni a globális pénzügyi elitnek, hogy az üzlet Hongkongba tart – tette hozzá a japán Nikkeinek nyilatkozva Andrew Sullivan, a helyi Pearl Bridge Partners igazgatója. Az Alibaba sikere az AB InBev sörgyártó korábbi kibocsátásával együtt hógolyóhatást válthat ki – fűzte hozzá. A következő jelentős hongkongi tranzakció a mesterséges intelligenciát fejlesztő kínai Megvii 1 milliárd dolláros kibocsátása lehet. A céget feketelistára tették az Egyesült Államokban, azaz nem vásárolhat amerikai alkatrészeket a készülékeibe.

Befektetői szemszögből nézve a tüntetéseknek semmi közük a tőzsdéhez. A tőketulajdonosoknak csupán az a fontos, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában jegyezzenek részvényeket – mondta egy hongkongi portfóliómenedzser. Ennek csak az vetne véget, ha a kínai néphadsereg jelenne meg az utcákon, mert akkor megszűnne a város különleges státusza, ezt viszont egyetlen józan ember sem akarja Kínában. A hongkongi tőzsde nagy előnye, hogy jogilag lehetővé tették a kettős jegyzést a városban, tehát az amerikai kibocsátás mellett megjelenhetnek a kínai cégek is.

Közben egy tegnap publikált felmérés szerint a tőkepiacokra kívánkozó kínai cégek 66 százaléka már a kínai tőzsdéken való megjelenést tartja a legvonzóbbnak, és csak 18,7 százalékuk jelölte meg az amerikai tőzsdéket elsődleges célpontként – közölte Drew Bernstein, a kutatást végző MarcumBP ügyvezető partnere. Mint hozzátette, Hongkong népszerűsége egyedül is megelőzi az amerikai tőzsdékét. A téma kapcsán az amerikai Fortune magazin megállapította, hogy a tavalyi 26-ról 18-ra esett a kínai cégek elsődleges kibocsátásainak (IPO) a száma Amerikában, a lap szerint a csökkenő trend a harcias retorika következtében folytatódhat. Korábban Trump elnök – bár hatáskör híján – azzal fenyegetőzött, hogy eltávolítják a tengerentúli börzéken már jegyzett kínai cégeket az amerikai tőkepiacról. A Fehér Ház fontolgatja azt is, hogy a kormányzati nyugdíjalapoknak megtiltják, hogy kínai cégekbe fektessenek be. Azonban nem eszik olyan forrón a kását Amerikában sem, a Financial Times arról számolt be a napokban, hogy a szövetségi tisztviselők befizetéseit kezelő legnagyobb nyugdíjalap vezetője visszautasította két szenátor kérését, tudniillik hogy ne fektessenek az MSCI indexet követő alapba, mivel abban kínai részvények is vannak.

A tőkepiacokra tartó kínai cégek

66

százaléka már a helyi tőzsdékre igyekszik